H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)

H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői

H. Németh István

lyásuk miatt a nemesség szabta meg. A városok csak 1695-től érték el, hogy a rájuk eső részt külön állapították meg, ami bizonyos szintű adókönnyítéshez vezetett.27 A pénzben kifizetett adók mellett a szabad királyi városokra meglehetősen magas katonai terhek hárultak. A városok összességének biztosítania kellett a hadsereg szállításai igényeit {vectura), a 17. századtól egyre nagyobb mértékű kényszer-élelmiszerszállítást, valamint a katonasággal ellátott városok (Kassa, Pozsony, Varasd) erődítési munkálatait, a század végétől pedig a városokra kivetett több ezer forintnyi hadisarcokat. A még kialakulóban lévő védelmi rendszer fegyver- és élelemellátásában a városok szintén jelentős szerephez jutottak. A központi kamarai szervek ezekben az években nagymértékben rászorultak a városok szállításaira és kölcsöneire, amit azok általában rendszeresen biztosítottak is. A pénzkölcsönök mellett különösen a fejlettebb ipari háttérrel rendelkező városok hadianyag-, illetve a mezei seregek ruha- és élelmiszerellátását biztosító szállítások fontosságát kell kiemelni.28 Aló. század közepétől állandósuló adó és katonai terhek a magyarországi szabad királyi városokat azonban nem terhelték meg olyan mértékben, hogy nagy nehézségekről beszélhetnénk. Az adókat általában ki tudták fizetni még a hosszú török háború idején is, sőt: az állandósuló háborús helyzetben nagy hiteleket nyújtottak a kamaráknak, részben készpénzben, részben a leszállított élelmiszerben és hadiáruban. A 17. század második felére azonban a városok adóhátralékai oly nagyra nőttek, hogy büdzséjüket összeomlás fenyegette, a városok nagy többsége hatalmas hátralékokat, adósságokat halmozott fel.29

A városi polgárság adófizető képessége ezekben ez évtizedekben rohamosan csökkent. A tendencia már az adók növelésének jelzett időszakában, vagyis a 17. század első éveitől megfigyelhető, de kritikussá a század legvégétől vált. A városi levéltárakban található adóösszeírások nagy része ilyen vizsgálatra sajnos alkalmatlan. Ugyan a soproni adójegyzékek elszámolásait a 17. században (az első ilyen jellegű összeírás 1644-ból maradt fenn) oly módon alakították át, hogy a külső tanács tagjait alkotó negyedeseknek adott füzetekben a háztartások mellett szereplő adótétel mellett szerepelt a kifizetést igazoló nyugta is. Ezt a nyugtát a kifizetés alkalmával letépték, és átadták az adófizetőnek. A módszer ugyan alkalmassá tenné ezeket az adókönyveket is a hátralékok felmérésére, de sajnos a 24 negyedes által összegyűjtött adó jegyzékeket egykorúan nem kötötték be. Miután így elég sok füzet elkallódott, nem tudtam olyan sorozatot összeállítani, ami a város egészére adna információkat.30 Ezzel szemben Nagyszombat 1605-től vezetett ún. adóhátralékkönyvei jól mutatják be a városok és polgáraik fizetőképességének megváltozását.31 A 17. század első harmadában a kivetett összeg mintegy 70 százalékát nem fizették be az első évben, de ezt követően az arány az első négy évben 25 százalékra csökkent. Ezt követően lelassult a kifizetések üteme, egészen addig, amikor a be nem hajtott adók aránya 20 százaléknál állandósult. Ez az arány sem mutat túl jó értékeket, de az 1660. és 1676. évi hátralékok befizetésének ütemével ösz- szehasonlítva kiderül, hogy nem ez az időszak volt a mélypont a város adófizetési moráljának tekintetében.

27 Iványi, 1991.137-140., 143-150., 174-179; Németh, 2004.1. köt. 263-280.

28 Németh, 2000.; Németh, 2004. 1. köt. 334-420.

29 Németh, 2004. 1. köt. 225-243., 262., 265-259., 277-278.; Kenyeres, 2003. 97-121.; MNL OL E 554 (Városi és kam. i.) Föl. Lat. 992. föl. 64-86.; Németh, 2008/a.

30 MNL GyMSM SL SVL, Oe. Lad. XLIII. et SS. Nr. 7/1., Lad. XLIII. et SS. Nr. 2/23.

33 SAB MMTr, Dane IIIb/71., IIId/598-600.

12