D. Szakács Anita: 16-18. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek; A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai (Sopron, 2008)
SONIA HORN-MONIKA GRASS: A középkori és kora újkori egészségügy struktúrái. (Áttekintés)
zött, azaz a köpölyözést valamennyi borbély számára megtiltja, miközben a borbélyokat „magyar" és „német" megkülönböztető jelzővel illeti. 56 Hogy az egészségügyi ellátásról lehetőség szerint komplex képet kapjunk, azaz a szociális és gazdasági körülményeket a gyógyítók néha kusza és komplikált rokoni kapcsolataival együtt fel tudjuk dolgozni, 57 főként primer források kerültek feldolgozásra. Személyes dokumentumok, mint az uradalmak árvakönyveiből hagyatéki leltárak és végrendeletek, a plébániák anyakönyvei, számadáskönyvek, telekkönyvek jelentették többek között azt a gazdag tárházat, amelyeket olyan normatív forrásokkal, mint a borbélyok és a fürdősök céhszabályzataival egészítettünk ki, hogy egy lehetőség szerint sokoldalú képet nyerjünk ennek a térségnek az egészségügyéről, valamint ezekről az emberekről és szükségleteikről. Egyrészt az is kitűnik, hogy a földesúr érdekelve volt az egész területet lefedő orvosi ellátásban és a gyógyítók könnyű elérhetőségében. Teljesen és egyértelműen ezt a szempontot tükrözi az új lajtaújfalui fürdő felállítása, melybe a földesúr gazdasági megfontolásból bekalkulálta a „külső" páciensek várható rohamát is. Másrészt az emberek is nagy hangsúlyt fektettek az egészségükre. Anyagi körülményektől függetlenül az egészségügyi ellátást mindenki igénybe vette, még akkor is, ha nem is tudta mindenki megengedni magának a 170 ft-ot meghaladó fürdő- és gyógyszertári számlát, miképpen a feketevárosi tanácsos Hans Hackstock. 58 Ugyanakkor azonban gyakran kimutathatók a több gyógyító tevékenységet is igénybevevő kezelések, amelyek során nem csak kismartoni, hanem bécsújhelyi és soproni orvossal is konzultáltak. A soproni gyógyító tevékenységet végző személyek végrendeletének a kiadásával ezek a fontos források nem csak könnyebben hozzáférhetőek lesznek, hanem azok a helytörténeti kutatások, valamint a család- és társadalomtörténeti vizsgálatok számára is kiválóan hasznosíthatók. E források segítségével feltárhatók és kiegészíthetők ennek a foglalkozáscsoportnak a sokoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolatai, kapcsolati hálói, mely által egy jóval kiterjedtebb kép tárul fel az egészségügy struktúrájáról, valamint az emberekről, továbbá az ő egészséghez és a betegséghez való hozzáállásukról. 56 MOL A 57 Magyar Kancellária Levéltára. Libri Regii. 31. kötet. 57 A nehézségekre, a rokonsági viszonyok elrendezésére lásd: GRASS, 2007/B. 54-56. 58 GRASS, 2007/A. 67-68., 79.