D. Szakács Anita: 16-18. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek; A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai (Sopron, 2008)

SONIA HORN-MONIKA GRASS: A középkori és kora újkori egészségügy struktúrái. (Áttekintés)

Oktatást sebészek számára az orvostudományi fakultáson is tartottak. Az 1537-es második „reformtörvény" sebészeti fakultás felállításáról is intézkedett. Az 1554-es „reformatio nova" azonban lecsökkentette a tanszék oktatóinak számát és mintegy átalakította előkészítő tanszékké. 1555-ben végül egy negyedik fizetett professzori állás felállítására is sor került, mely a sebészetnek volt szánva.

45 Sebészorvost, név szerint Johann Gutierrezt, akit a császárnő sebészorvosának neveztek ki, 1633-ban avattak doktorrá.

46 Feltételezhető, hogy őt további sebészorvosok követték, mivel az orvostudományi fakultás 1716-os szabályzata ennek a fokozatnak a megszerzésére is lehetőséget nyújtott. 2.1. Fürdősök A fürdősök tevékenysége nem csak a testápolást szolgálta. Alsó-Ausztriában a fürdőházak a kocsmák és a malmok mellett egy község alapvető infrastruktúrájához tartoztak. Az alsó-ausztriai „ Weis turner "-ékből ezen kívül az is kiderül, hogy a fürdők menedékjoggal („Freyung") is rendelkeztek, valamint hogy a fürdősök foglalkozását se Bécsben se Alsó-Ausztriában nem tartották becstelennek,

47 sőt éppen ellenkezőleg. Az eddig elvégzett kutatások Hollabrunn, Mistelbach vidékére, Baden és Triestingtal térségére, valamint Burgenland egy részére, és az alsó-ausztriai ún. „Eisenstrasse" vidékére azt a felfedezést hozták, hogy a fürdő mesterek gyakran jelentős közhivatalokat - mint például vásárbírói tisztet - láttak el. Mivel a fürdősök több terápiás formát, többek között sebészeti beavatkozásokat is alkalmaztak, a fürdőket a gyógyászati alapellátás intézményeinek is tekinthetjük. Sokkal többet egyetemi végzettségű gyógyítók sem tudtak volna a páciensért tenni. Az orvostudományi fakultást az 1517-es kiváltságlevél megerősítése kapcsán bízták meg a fürdősök vizsgáztatásával, és 1638-tól az összes alsó- és felső-ausztriai fürdősnek folyamatosan az orvostudományi karon approbálnia kellett. Erre a feljegyzések szerint nagyrészt sort is kerítettek. 2.2. Szem- és fogorvosok, „franciakor"-orvosok, sérvkötő és kőhajtó orvosok. Szemorvosoknak („ocularii medicus", „okulista") az orvostudományi karon korán vizsgát kellett tenniük.

48 Feladatkörükbe a hályogok eltávolításán kívül egyéb sebészeti beavatkozások, illetve hagyományos szemészeti kezelések is tartoztak, 45 AFM III. 274-276. 46 ÖStA AVA Salbuch 42. 287r. 47 Lásd még FEIGL, 1997. 6-19. 48 Az első vizsgáról 1539. március 28-ról tudunk. AFM II. 215.