Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)
Bevezetés
Kugler Alajos (1845-1916) városi levéltárnokot Lackner Kristóf életútjának kutatására. Kugler 1891. március 8-án az újjászerveződött Soproni Katolikus Olvasóegyletben tárgyszerű előadást tartott a neves polgármesterről. Egyértelműen ez is inspirálta a régészeti tevékenységéről nemzetközileg ismert Bella Lajost (1850-1937) arra, hogy a város mind német, mind magyar sajtójában Lacknerről szakcikket jelentessen meg. Szimbolikusnak is nevezhető: 1897-ben az egykori Lackner major elbontása, az új utcanyitás alkalmával az utcát a jeles polgármesterről nevezték el. Kugler kutatásai, kérdésfeltevései Lackner sírkövének hollétét is érintették - ami a Szent György templom 1839. évi restaurálása után egyszerűen e helyről kikerült. Az eredmény majd egy évtizeddel később született meg: a rongált sírkő 1909-ben, egy pékségbe beépítve előkerült. 10 Az 1920-1943/1944 közötti időszakot joggal a soproni város-történetírás egy „aranykorának" tarthatjuk: Lackner tevékenységének egyes elemeit az irodalom- és művelődéstörténet (Csatkai Endre), illetve speciálisan a hazai német irodalomtörténet (Angyal Endre, Pukánszky Béla) vizsgálta, méltatta, ekkor a polgármester alakja a szépirodalomba is bekerült (Becht Rezső). 11 A 20. század első felében a kutatók immáron felfigyeltek az apára, a Sopronba letelepedett aranyműves Lackner Adám személyére is (Winkler Elemér, Csatkai Endre). 12 Az időszak Lackner kutatásának a csúcsa az evangélikus theológia professzor, egyháztörténész Payr Sándor (1861-1938) munkája. Payr több úgymond előtanulmányt követően (pl. 1907: az evangélikus lyceum és főiskoláról, 1915: Lackner Tudós Társaságáról a Soproni Naplóban, 1916: Lackner portré a Luther Naptárban) a Gamauf Teofil kézirata nyomán elkészült kora újkori evangélikus egyháztörténetébe szervesen beépítette Lackner várospolitikai, humanista írói (iskoladrámák) munkásságát, az evangélikus egyház védelmében, fejlesztésében végbevitt tevékenységét. 13 Másfél évtizeddel később, Lackner halálának 300. évfordulójára egy hosszabb tanulmánnyá bővült emlékbeszédet készített „Sopron első nagy polgármesterének" emlékére. 14 A város kora újkori katolikus egyháztörténetét alapos levéltári kutatásokat követően Bán János (1887-1971) városplébános írta meg. Lackner személyéről, mint az utána jövő városvezetők sorából kiemelkedő, a felekezeti küzdelmek között higgadt, jogszerűen eljáró, gyakorlatias, a város érdekeit szolgáló városvezetőről elismeréssel írt. 13 A Lackner kutatásban, és ezzel együtt a kora újkori Sopron irodalom- és művelődéstörténetének vizsgálatában az 1950-es évek második fele hozott új fordulatot. Bizton állítható: ez döntő részben Mollay Károly (1913-1997) tanítványa, Kovács József László munkásságának köszönhető, aki az 1955-től újraindult Soproni Szemlében 1957-től folyamatosan I -a -s: Sopron egyik derék polgármestere. In: Sopron. 24- (1891. márc. 14-), a cikk -a - s monogrammal jelent meg. B. L.: Ein wackerer Bürgermeister Oedenburgs. In: Oedenburger Zeitung 24. (1891. márc. 15.), A szakirodalom Kuglernek tulajdonítja ezeket az írásokat, Kugler cikke: Oedenburger Zeitung 30. (1897. márc. 29,), KOVÁCS 2004- 177., 182. (82. sz. lábj.) a dualizmu.s kori városmonográfiára: DOMINKOVITS 2004. II KOVÁCS 2004. 178., 180-182. 12 CSATKAI 1932., WINKLER 1921. 13 KOVÁCS 2004. 177-178. PAYR 1917. 182-291. 14 PAYR 1932. 15 BÁN 1939. 169.
