Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL
személyek tanúnévsorból való kigyűjtésekor sem árt körültekintó'nek lennünk: Maurouicz Gergely 1648-ban kelt testamentumának szövege pl. csak utal arra, hogy a testálásnál „az itualo plebanus" is jelen volt, nevét viszont nem említi; a tanúnévsor illetve az aláírások összevetése során derül csak ki, hogy a helybeli plébános akkor Gor up Mihály volt (14- sz.). Több olyan forrásunk is van, melyek készítésénél egyszerre több egyházi személy is tanúskodott: Maurouicz Gergely fentebb említett rendelésénél (14. sz.) pl. ott volt a más forrásokból is jól ismert 156 Kaleschiak Péter, akkortájt császárfalui plébános is. (Adatunk érdekessége, hogy az nem vág teljesen egybe a szakirodalommal: Bán János szerint Kaleschiak 1642-tól működött Császárfalun, 1646-tól fülesi plébános lett; 137 az 1648-ban kelt testamentumot viszont mint császárfalui plébános írja alá! 158 ) Marton Pál 1667-ben - valószínűleg Lövőn - mindössze két tanú előtt testált (27. sz.), viszont azok rangos egyházi személyek voltak: Galoss Gergely kapornaki apát, azidőtájt lövői és horpácsi plébános 159 illetve Görgey György röjtöki plébános, aki ekkor már komáromi főesperesként a győri káptalan tagja volt. 160 Különösen érdekes e szempontból Belesics Mihály 1691-ben Nagycenken készült végrendelete, melynek nyolc tanúja közül három katolikus plébános: Dunkovics Mátyás Hidegségen, Horváth Mihály Nagycenken, míg a Nagy vezetéknevű, olvashatatlan keresztnevű harmadik Peresztegen szolgál ekkor (45. sz.). Hármuk közül Horváth Mihályról elképzelhető, hogy azonos azzal a személlyel, aki 1676-ban a Pazmaneum növendékeinek sorában „győri magyar"-ként említtetik, későbbi pályájáról viszont Bedy Vince semmit sem tud; 161 két társának kiléte ma még ismeretlen. Ugyanezt mondhatom az 1677-ben Sepsi Kata testálásánál (34- sz.) jelen lévő Barson Gáspár egyházasfalui plébánosról; 162 míg az 1663-ban Ebergőcön végrendelkező Telekesy István tanúnévsorában (23. sz.) elsőként említett Krárácson Mihály „loosy plebanus ur[am]"-at talán azzal a turóczi Kráczon Mihállyal azonosíthatjuk, aki öt évvel korábban a győri egyházmegye Pazmancumban tanult növendékei között regisztráltatott. 163 A katolikus egyházi személyekről összességében tehát azt mondhatom: forrá156 Ld. pl.: BEDY 1938. 447-448. p., vagy: BÁN 1939. 201-202. p. 157 BÁN 1939. 201. p. 158 Aláírása: „Et coram me Petro Kalechiak Parocho Czasarfaluensi". 159 Róla Bedy Vince sem szolgál adattal (vö.: BEDY 1937), és Mohi Adolf sem említi nevét az általa ismert lövó'i plébánosok sorában (vö.: MOHL 1930. 119. p. 160 Görgey János György egyházi pályájának állomásairól ld.: BEDY 1938. 436. p.; az irodalom eddig 1666-ig mondta biztosra röjtöki működését; jelen testamentum 1667. január 3-án kelt. 161 Vö.: BEDY 1937. 161. p. 162 Esetükben talán eredményre vezetne a 17. század második feléből fennmaradt egyházlátogatási jegyzó'könyvekkel való tételes egybevetés (BUZÀS 1966-1969); ez azonban már meghaladná jelen dolgozatunk lehetó'ségeit. 163 Vö.: BEDY 1937. 160. p.
