Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL
A „műfaji érdekességek" között kell szólnom Ebergényi Judit testamentumáról: az 1682-ben Berényben kelt dokumentum azért különleges, mert teljességgel magában foglalja a testáló korábbi, 1679-ben készített „utolsó akaratát", megerősítve az akkor abban leírtakat és kiegészítve annak tartalmát néhány újabb rendeléssel (39. sz.). így az egybefoglalt rendelkezés alkalmas lehet arra is, hogy az időközben bekövetkezett változásokra figyelhessünk. Végezetül külön fel kell hívjam a figyelmet Marczaltőy Miklós 1629-ben Locsmándon készült saját kezű végrendeletére, mely már hatalmas terjedelmével is „kilóg a sorból" (Függ. 2. sz.). Az egy szerzői ívnél hosszabb (!) testamentum inkább egy emlékiratra emlékeztet, bár itt vizsgált forrástípusunk fontosabb elemei fellelhetők benne; messze túlmegy azonban saját egyéni és családi viszonyainak ismertetésén, és számos fontos adalékkal szolgál a korszak köztörténetének kutatásához is. Összességében tehát azt mondhatom: a közölt végrendeletek döntő többségének szerkezete megfelel a „műfaj" általános szabályainak és - bár eltérései a városi gyakorlatban megszokottnál érthetően nagyobbak - viszonylag egységes felépítésűéknek mondhatók. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt azoknak a formulariumoknak, melyek e korszakban vidékünkön is közismertek voltak: a győri székeskáptaian hiteleshelyi testamentumkönyveinek első lapjára pl. be voltak másolva 127 (mint már utaltunk rá, több Sopron megyei végrendelet készült itt is). Más hiteleshelyekkel is volt a térségben élőknek kapcsolata; a közölt anyagban lévő vasvári átiratra már utaltam. 128 De éppen Dominkovits Péter közlése bizonyította, hogy már aló. század második felében alkalmaztak végrendeletmintát a nemesi udvarokban is: ő hozta napvilágra azt a latin nyelvű formulát, melyet 1558-ban Csirkési Albani György küldött Zeke Györgynek felesége, Pető Piroska testálásához. 129 így a 17. századi gyakorlat viszonylagos egységességén nem kell csodálkoznunk. A közölt végrendeletek tartalmáról A kötetünkben közzétett végrendeletek tartalmi sokszínűségére, annak széles körben felhasználható forrásértékére bevezetőmben éppen csak utalhatok. Először a jogtörténeti vonatkozásokat igyekszem számba venni, majd a helytörténeti adalékok fontosabb csoportjairól szólok; röviden érintem a művelődéstörténeti jellegű adatokat illetve a testamentumokból kirajzolódó tárgyi világot; végezetül pedig a temetéssel kapcsolatos intézkedések áttekintésével zárom a sort. 12 ' A Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának testamentumkönyveit az utóbbi mintegy két évtizedben Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Győri Levéltárában (a továbbiakban: GYMSM GYL) kutathattam; a három testamentumkönyv jelzete: XII lc/1, XII lc/2, XII lc/3. 128 A térségben korábban ill. később jelentős hatást kifejtő csornai premontrei konvent hiteleshelyi tevékenysége viszont 1594 és 1656 között szünetelt (vö.: KOVÁCS 1996. 8. p. ) 129 DOMINKOVITS 1996. 23-24. p.
