Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
FORRÁSOK
[Felsőbük], 1696. március 22. Ebergényi Ferenc végrendelete Anno 1696, Die 22. mensis Mártii. En Felső Bükön Sopronvármegjeb[en] lakozó Eberghénj Ferencz, testemben betegh, es nyavaljás livin, de lölkömb[en] ép, es egissiges, az en lölkömet ajánlom az en idvözitö Jesusom[na]k kezib[ej, testemet pedigh az föld [nek] az honnajd vitetet, azon kivül az felsiges I[ste]n az világb[an] aminemö jókkal megh áldott, azokrul jo lölki ésmerettel tiszek illyen rendelist, es dispositiot. Elsőb[en]. Mint hogy az felesigem[ne]k livin Szoporon valami joBágocskája, azt egyenlő akaratbul kéntelenittettünk el adni 115 forinton. Azért valami ingó, vagj ingatlan jovaim, es joszágocskám vágjon itt Feölsö Bükön, azt mind egeßlen emlitet felesigem[ne]k Nagy Ilonának hagyom, valamigh I[ste]n élteti eö disponalhasson belőle. 2. Ezen felső büki házat, mint hogy fundamentombul magunk epétettük, nem livin elighsigessek az föl epítetisire, hanem szeginj néhai Herinj András halála alkalmatossága utan maradván egy ház Közép Bükön, az mellyet edgyenlö akaratbul eörökös képpen el attunk Horváth Leörincz[ne]k szaz tizen ött forintért, i[d] e[st] f[l]o[renos] 115., az mellj szaz tizen ött forint[o]k[nakj az telit, ugj mint ötven hett forintot, es eőtven pénzt vettem magamhoz (az felit pedigh Kovacsics Gjörgj ur[am] vette föl, mint hogj eö k[e]g[yejlmit illette ezen felső büki hazamat aval építettem föl. Mint hogj pedigh azon közép büki haz emlitet néhai Herinj András gyermekit illette, ugj az szaz tizenött forint is üket illeti. Azért ezen felső büki hazam, felesigem halála utan szinten ugj emlitet néhai Herinj András fiaje, Herinj Ferencze legjen, valamint az magam leánjaje Eberghénj Jutkájé. Ha pedigh I[ste]n szerencsét parancsolj leányom [na] k, modgyok leßen benne, Herinj Ferencz [ne] k az öttven nyolczad fel forintért, ßaz tizen ött forintot tegjenek le, s az jószágh nélkül el légjen. 3. Ha pedigh I[ste]n ö Szent Felsige tovab is ebben az arnjk világb[an] njomorgat, felesigemet, es leánjomat illeti, tartozik emlitet Herinj Ferencz mind magamat s mind pedigh felesigemet, es gyermekemet böcsü[lejtessen tartanni. 4. Ha pedigh mind felesigem[ne]k, es leánjom[na]k le jártok lenne, es az attyafiak ezen jószághoz akarnának njulni, addigh semmi úttal es móddal hozá ne njulhassanak, va medigh 431 (!) Herinj Ferencz[ne]k az száz tallért le nem teszik, a mint az nemes Szombathelj Captolomb[an] kötöttem. 411 Tollhiba; valameddig.
