Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
FORRÁSOK
Rábakövesd, 1686. június 10. Mesterházy Mátyás 379 végrendeletének bő kivonata 380 Anno 1686. die 18 3 Junii. En Sopron vármegyében lakozó Mesterházy Mattyás testemb[en] igen eőreg és erőtlen lévin, de elmémben ép és egisséges, mivel életemnek utulsó ideihez közel vagyok, azért mikor Istennek eő Szent Fölsiginek tetzik, aj állom Istennek eö Szent Fölsiginek kéziben lölkömet, testemet pedig az földnek az eö Anyának. Az én jó lölki ismeretem szerint tißek azért az én fiaim, és unokáim között a ki még oßtalban ez ideigh nem ment, közöttök illyen dispositiot, és testamentumát, az ide alább meg irtt szemillek jelen létekben. Elsőben mint hogy az belső curiak mindenkippen oßtalban vannak, mind földek [kjei, rétekkel, erdőkkel együtt, de mivel hogy az első divisio nem eshetett egyenessen ennek elöttö, mivel még akkorban mind magam, s mind felesigem egissigessek lévin, és az magunk rißeis mind együtt volt, rétekben, földekben, és erdőkben Boldisár fiaméval, azért essett fogatkozás 381 benne, és hogy nem egyenlők, azért akarok tehetségem szerint egyenessiget tenni benne igasságossan, az ki azon föllül osztálban mentis, azokrulis a menyire tudnom lehet, istenessen igazitást tennem, mint hogy azért az külső curia, mely jutott volt István fiamnak ennek elöttö sokkal, nem iri föl az belső curiat mint helire s mind máskippen, leg kiváltkippen pedig mivel az erdeje mind zaloghban vagyon másoknál, és el van darabolva ide s tova, mely 382 (!) nem eö zálogosította ell, sem nem eö idegenyitette ell tülö, de rétekis, ugy mint, az melyet sem én magam, sem eö nem tudtunk kezünkhoz szabaditani, és most is mások birják. Az belső curiához való erdők pedigh mivel hogy magam kézinél voltak mindenütt éppen vannak, és marattanak mind ez ideig, az mellek Boldisár fiam számára estének, annak okáért a mi kevis zálogos erdőim, és szántó földeim másoké zaloghban nálom vannak, mind azokat hagyom, és adom István fiamnak, és ennek gyermeki reßekre, hogy azok az curiaban lett A meglévő családtörténeti munkába nehezen elhelyezhető személy, a 8. sz. genealógiai táblán leginkább Mesterházy Péter fiaként lehetne azonosítani, de a végrendelkező gyermekeinek neve teljességgel nem egyezik az ott feltüntetettekkel. Ez az eset is jelzi a még oly precíz családtörténetek esetében is a további koraújkori kutatások szükségességét. MESTERHÁZY 1937. 24- pA fennmaradt másolati példányhoz képest a közzéadók a szöveget bekezdésekre történő tagolással áttekinthetőbbé tették. A központozásban döntően a forrásban fennmaradt mód érvényesült, csupán egy-két alkalommal, a íelsorolásoknál tapasztalható következetlenségek esetén történtek kiegészítések. A scriptor olykor fogatkozást, máskor fogyatkozást írt. Tollhiba: melyet.
