Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)

A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL

• a korábbi korszakok történeti forrásainak, így végrendeleteinek elemzése fontos tanulságokkal szolgálhat a későbbi korok kutatói számára is, amint erre Güntner Péter áttekintése jó adalékokkal szolgál;

26 • végezetül meg kell említsem: az utóbbi években a végrendeletek kutatása mellett a végrendelkezés menetének kutatása terén is fontos eredmények születtek: mindenekeló'tt Kristóf Ildikó nemrégiben megjelent tanulmányára

27 gondolok, melyben a végrendelet készítésének normáit és formáit vizsgálja a 16-17. századi magyarországi falvakban és mezővárosokban, egyrészt a testamentum készítésének nyomtatott „normáira",

28 másrészt az űriszéki perek

29 ezirányú adataira támaszkodva - számos fontos kérdést vetve fel a forrástípus kutatói számára is. Az elmondottak - azt hiszem - egyértelműen bizonyítják: a jelen kötetünkben megjelenő, 17. századi Sopron megyei végrendeletek mindenképpen fontos források lesznek - a helytörténészek mellett - a testamentumok és hagyatéki iratok kutatóinak szélesebb köre számára is. A kora-újkori Sopron megyei végrendelet-forrásközlések sorát tudomásom szerint Ráth Károly nyitotta meg 1860-ban, Zsebeházi Miklós 1608-ban, a Sopron megyei Németiben kelt, a győri káptalan anyagában fennmaradt testamentumának közzétételével.

30 Az ezt követő évtizedekből csupán néhány elszórtan megjelent közleményről találtam eddigi kutatásaim során adatot. Radvánszky Béla válogatásába egyetlen Sopron megyei keltezésű forrás került be: Basztifalvi Baszti Margit 1645ben készült utolsó akarata.

31 A 19-20. század fordulóján a Történelmi Tár hasábjain napvilágot látott több tucatnyi közlésben is akad néhány Sopron megyei; közülük talán a legjelentősebb szempontunkból Merényi Lajos közlése, aki gróf Esterházy Pál két végrendeletét is publikálta: előbb az 1664-ben Fraknón,

32 majd az 1678-ban Kismartonban

33 készült „utolsó akarat"-ot.

34 Ugyanő több más testamentumot is közzétett az Esterházy család kismartoni levéltárából, ezek azonban más megyékben 2 b Vö.: GUNTNER 2000. 28 27 KRISTÓF 1999. A halálra készüléssel foglalkozó, nyomtatásban megjelent munkák ezirányú útmutatásait vizsgálta a szerző. 29 A nyomtatásban közzétett anyagot (VARGA 1958) elemezte Kristóf Ildikó. 30 RÁTH 1860. 31 RADVÁNSZKY 1879. III. köt. 276-277. p., 116. tétel. 32 MERÉNYI 191 l/a. 33 MERÉNYI 1911/b. 4 Megjegyzem: Merényi Lajos korábban publikálta már herceg Esterházy Pál apjának, gróf Esterházy Miklósnak 1641. aug. 14-én Sempthén kelt utolsó rendelését is (MERÉNYI 1895. 265-276. p.).