Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
37. GYÜLEVIZ 111 I. Ezen helysígbéli jobbágyoknak mindezüdeig kiadott urbáriumok nem volt, és így Ilse urbárium, se pedig szokott módgyával kiadott contractus nem lévén, hanem ennek előtte 28 esztendőkkel, a' midőn néhai Rimanóczy Antal uram edgyiktül is, másiktul is, kit nemes uraiméktul, kit pedig agilisoktul kicsinyenkint öszveszerzett, a' kor a* conscriptióban dénotait sessiókra jobbágyokat szállított azon appertinentiáknak hozzáadásával, az Ő kötelessígeket és jövendőbeli szolgalatjukat, mint jövevínyeknek elejbek számlálván, ezek pedig reájok hajulván, mindazoknak végben vütelére magokat kötelezték és azon üdőtül fogvást mind e' koráig az szerint szolgáltak consequenter. III. Azon megedgyezett szolgalatjuk ebbül álló, úgymint: egyik Szent György naptul fogva másik Szent György napig, annak előtte pedig circiter három esztendővel, Korlátovics uram és néhai Rimanóczi Antal uram successori birodalma alá kerülvín ezen jószág, mind migratitius jobbágyoknak megváltozott esztendejeknek napja, a' mint hogy most is azon szerint egyik Szent Mihály naptul fogva másik Szent Mihály napig szolgálnak marhával 52 napot, avagy helyette két-két napot hetenkint gyalogul. Ha az hosszú fór nem kívántatik, helyette marhával három napot, karácsonyi fahozás helyett ismét két napot [szolgálnak]. Nemkülönben esztendőkint az uraságnak szénája és sargyúja takartatására, az kaszáláson kívül, valamíg tart, mindenike ád naponkint egy gyalog embert. Mikor s mi móddal hozattatott bé ezen szolgalatjuk, előbb írt punctumbul kitetszik. IV. Ezen hellysígnek az ő határjában a proportione colonorum vagyon elígsíges és alkalmatos két mező, mellynek egyik részit esztendőnkint kit őszivel, kit pedig hellyben-közben tavaszival vetik, másik rísze üressen marad. Az holott is őszi alá többnyiszer háromszor, igen ritkán nígyszer, tavaszi alá pedig egyszer szoktak szántani, melly eképpen megmunkált szántóföldgyökben egy köböl búza magvetis után, a' midőn jobb esztendő szokott lenni, hol negyedfelet, hol pedig nígyet, ros után pedig három, legföllyeb negyedfél keresztet aratnak; búzának kereszti 3 /4, legjobb esztendőben egyet, rosnak kereszti hasonló jó esztendőben 5/4 köblöt megad. Legeltető földgyök szavasmarháiknak, öszveegyelítve uraság[gal] és nemes uraimékkal edgyütt vagyon; ámbár erdejek nincs is, mindazonáltal határjokban lévő, alkalmas darabbul álló Tüskés nevezetű plagán tűrhető paskuumok vagyon, úgy hogy a' minémü "' maZsira része
