Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
hosszú fórt. Ezen végben vitt szolgálattyok esztendőrül-esztendőre szaporodott; az melly szolgálattyoknak tellyességgel való változása ennek előtte circiter 5-6 ekképpen szaporodott, úgy mint: téli üdőben a' régi szolgálattyok minden héten egy-egy gyalog napszám volt, avagy helette két hétben egy marhás robot, föllebb írt esztendőtül fogvást pedig minden héten a' mint kívántatott, akár marhával, akár gyalog parancsoltatott, abban különbözés nem lévén, s mind télen-nyáron egyaránt, hétrül-hétre egy-egy napot marhával, a' vagy helette két napot gyalog kölletett szolgálni. item, a' midőn borokért, vagy más szükségére nézvést az uraságnak, szomszéd vármegyékben vagy Sopronban gabonával kölletett nékik menni, melly útjokban eltöltöttek két-három napokat, nímelykor többet is, mégis nem többen, csupán egy napi szántásban nímelykor kettőben vétetődött be. Item szénáját, gabonáját az uraságnak a' gyalókai határbul roboton kívül salamonfai 107 curiájához betakarni nékik kölletett. Item, esztendőnként minden két gazda, a' midőn kévántatott, egy-egy hosszú fórt, avagy helette, ha nem mehetett, az urasággal megegyezvén, készpínzül megfizetni kölletett, avagy pedig helette ugyanazon készpínzen más szekerest fogadni. Item, hoztak esztendőnként az horpácsi erdőrül az uraság számára egy szekér karácsonyi fát. Item fontak minden esztendőn másfél, két [vagy] három font kendert az uraságébul. Item, a' midőn a' gyümöltsnek termése volt, adatott kinek-kinek egy köböl nyers szilva, azt ki-ki megaszalni és szárazon beadni tartozott. Item, adott minden jobbágy esztendőnként tíz-tíz tojást, egy pár kappant. Item, aratáskor, Sarlós Boldogasszony naptul fogva Szent István király napig heti robottyoknak belészámlálásával adtak minden nap egy gyalog napszámot. Item, valamint salamonfaiak, úgy az itt valók, a' midőn a' sor reájok került és parancsoltattak, az uraság szőlőbéli termését hol csepregi, hol visi, hol pedig locsmándi hegyekrül Salamonfára hordani kölletett, nemkülönben minden gazda, valamíg a' szüretben tartott, az akár két-három nap, akár egy vagy két hétig tartott is, ha kévántatott, minden nap egy szedőt ugyan heti robottyának belészámlálásával kölletett adni. Item, circiter három esztendőkig salamonfaiak példájára minden jobbágy az uraság tagjaibul egyegy holdat háromszor megszántani, azt az uraság magjával elvetni és elboronálni kölletett. Most pedig, Szent Mihály napján múlt esztendeje tett roboti szolgálattyoknak változása ekképpen volt és mind a' mai napig is így szolgálnak, hogy azon aratási mindennapi robottyok heti robottyokon kívül most nincs; az uraság takarmányát, szénáját és szőlőhegybéli termését robotban hordják; és már ekkoráig ha valahová szekérrel küldettek, valahány napot tölt, annyi marha napi száma vétetődik bé robottyában. IV. Ezen helységnek vagyon alkalmas két határja, kinek egyik része őszivel, helyben-közben tavaszival is vettetik, más része pedig üressen marad; melly szántófölgyöket hol háromszor, hol négyszer két marhával szokták szántani. Melly szántóföldekben egy köböl őszi vetés után ma Zsira része
