Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
minthogy sem urbáriumunk, sem pedig contractusunk az uraságtul ki nem adatott, hanem valamint az uraság kívánta, a' szolgálatot a' szerént mind ekkoráig praestáltuk, jóllehet mink a' szerént nem akartunk, de mivel eró'szakossan reá hajttattunk, circiter 36 esztendőktül fogva szolgálunk a képpen. III. Minthogy többnyire fél helyes és fertálos helyek vannak helységünkben, azért minden fél helyes minden héten egy napot marhával; a' midőn marhabéli szolgálat nem kívántatik, gyalog 2 napot [szolgál]. Ezenkévül minden fél helyes gazda háromszor megszántván őszi alá fél holdat, az uraság magvával elvetvén, elboronálván, áztat megaratván és behordván, az kertben hasonlóképpen fél holdat tavaszi alá egyszer szántani, az uraság magvával elvetni, elboronálni, megaratni, behordani kötelessek vagyunk. Az egész roboltoló jobbágyok ezen előszámlált praestatiókon kévül füzetnek öszvöséggel helyadó pénzt 40 forintot 50 dénárt. Az uraságnak őszi és tavaszi gabonáját, valameddig tart, roboton kévül, úgy mindazonáltal, hogy ezen munkánk csak egy heti robotban imputáltatván, ha egy hétig tart is, bé köll hordanunk. Még ezeken kévül Bécsig 4 szekeret közönségessen minden esztendőben, oda szükséges nem lévén az uraságnak, bécsi fór helett Sopronig, avagy Márczig 89 8 szekeret köteleztetünk adni. Fél helyes egy funt vajat, ha pedig in natura az uraság nem kívánta, 6 garast; 1 kappant, 25 csigát vagy e' helett egy napi kaszálást, 25 kéve nádat [ad], holott már mostanság határunkban nem terem; item minden fél helyes egy szekér karácsonyi fát az uraság erdeibül köteles hozni; és így a' fertálosok minden szolgálatokban s úgy adózásokban a proportione. IV. Ezen helységnek vagyon három darabbul álló szántóföldje, 30 köböl alá való; Öcse névü rétben öt szekérre való réttye; Szent Mihály naptul fogva karácsonig szabad az helységnek bort áruitatni. Ellenben a' győri postára levélért minden héten bizonyos embernek bé kölletik menni: annak az helység füzet esztendőnként 17 forintot, egy pár csizmát, 3 mérő alá való földet, maga az helység meg is munkálván, 4 szekérre való rétet, 10 mérő zabot [ad]. Amidőn úr dolgában gabonát visznek Sopronba, visszajőve telekkel vagy bort, vagy valamelly épületre való fát kölletik hozni. Erdőnk nincsen ollyan, a' mellybül tűzre vagy épületre való fánk volna, hanem vagyon ugyan valmelly Nyáros névú erdőnk, a' hol is nem egyéb, hanem csekély vessző és tüske terem. Malom az határunkban nincsen, azért 3 és 4 órányi földre kölletik őrleni mennyi. A' szántást, főképpen az elsőt gyakorta 6 marhával, a' többit pedig néggyel kölletik vígben vinnünk. Minthogy a zsöllérek ezen helységben felessen vannak, azok is marhákat tartanak, s ugyanezért tavaszi időben az vonyós marháink Marc, vagy Márcfalva (ma Marz, Ausztria)
