Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
Mi esztendőnként robotoltunk és készpénzt is fizettünk a méltóságos uraságnak. IV. Vagyon minden helynek kiosztott különös halászó vize, de annak, mivel némelykor ki is szárad, tsekély hasznát vehettyük, egyéberánt is a méltóságos uraságtul függ, hogy ezen halászó vizeknek meddig hagyattatunk bírásában. Vagyon azonkívül a gyékénkötésbül is haszna helységünknek, és ahhoz szükséges sássat némelykor a határunkban szoktuk aratni, némelykor pedig, midőn az esztendő szárazabb, azt más határokban készpénzen is szerezzük. V. Ezen helységben egész helyes jobbágy nincsen, hanem csak fél helyessek és fertályosok. A mezőnek nagyobb része középszerű termékenységü, de mivel a határnak kicsin volta miatt földeinket minden esztendőn kinteleníttetünk vetnyi, búzát ritkábban vethetünk; egyéberánt is egy kis része köves és a vízállás is némely esztendőkben egy részin károkat szokott okozni. A földek egyenlő számban el nincsennek osztva közöttünk, némellyek közülünk (:akik fél helyessek:) bírnak kilencz, tíz és tizenegy darabot is; mindazonáltal ezen osztály úgy vagyon alkalmaztatva, hogy akinek közülünk szám szerént kevesebb fölgye vagyon is, annyival a többinél nagyobbakat bírnak, és így a proportione a fertálosok is. Amint föllebb is említettük, mivel a földek nem egyarányossak, vannak határunkban ollyasok, mellyekben legföllebb 4 köböl, némellyekben 3, némellyekben 2 l h , némellekben 2 V4,2 köböl, egy köböl három fertály, másfél köböl, öt fertály és legalább fél posonyi mérő megy. Helyhez való réttye minden fél helyes gazdának vagyon hét darab, és ehhez képpest a fertálosoknak is, de ezek is, amint a szántóföldek nem egyenlők: akik legnagyobbak, terem rajtok 3, 2 szekér, némelyeken 1 Vz, 1 szekér, 3 A, a legkissebbeken Vi szekér és 1/8 széna; mellyeknek felén jó és apró széna, felén pedig sasos szokott teremnyi. Sargyút ezen helységnek határjában nem lehet kaszálni, mivel a szénát későbben és aratás tájban szoktuk kaszálni, aratás után pedig Kisasszony nap tájban, mivel az erdőrül marháink kitiltatnak, kénszeríttetünk azokat a réteken legeltetni. VI. Minden fél helyes jobbágy szolgál egy héten marhával egy nap, ha gyalog kívántatik pedig, két nap, és ehhez képest a fertálosok, a lakók pedig 20 gyalog napszámot. Ezenkívül a fél helyessek Szent László naptul fogva Szent István napig minden nap robotot szolgáltunk akár marhával, akár gyalog kívántatott, a fertálosok pedig a proportione. A parrag szántást, amidőn a szükség úgy hozta magával és az uraságnak embere parancsolta, 4 marhával, öszvefogva szoktuk véghez vinni; mindazonáltal mindenikünknek különössen az illen szántás egy egész marhás, avagy egy héti robotban számláltatott, úgy szinte ha gabonát Sopron-
