Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

A FALVAK VÁLASZAI 1. ACSALAG I. A' nagyméltóságos uraságtul mindezideig semminemű urbáriumunk nem adatott, hanem II. 1755-dik esztendőben kapuvári várban tartatott dominalis szék alkalmatosságával bizonyos szolgálatokat tettek reánk, azeránt volt is levelünk, de azt Istenben boldogult nagyméltóságú Antal herczeg, kegyelmes urunk elvévén tőlünk, az időtül fogva ekképpen szolgálunk. III. Minden egész helyes gazda az uraság csornai majorjához tartozandó földgyeibül egy holdat őszi alá háromszor megszántani, az uraság magvával elvetni, elboronálni, learatni és az uraság csornai majorjában behordani, nemkülönben egy holdat ugyan csornai határban tavaszi alá egyszer szántani, elvetni, elboronálni, learatni és azt is behordani kötelessek voltunk. Ezenkévül minden gazda maga szerkerével egy nap szénát és egy nap a' csornai majorbul trágyát hordani tartoztunk; minden gazda titulo arendae' füzet 3 forintot: mégis mindezeken kévül tartozik minden egész helyes maga szekerével, maga marhájával esztendőben két hosszú fuvart tenni, a' hová az uraság parancsollya. E' mellett minden gazda gyalogul esztendőt által szolgál 12 nap számot, a' zsöllérek pedig esztendőt által egyik-egyik hat napot gyalogul szolgálnak és ház árendát 75 dénárt füzetnek. IV. Az méltóságos uraság mind bor, sör és pálinka áruitatást minden füzetes nélkül megengedi. Ellenben az árvizek miatt réteinkben és legeltető mezőnkben fölöttébb nagy károkat vallunk; Kapuvárott reánk kiméretett töltést conserválnunk kölletik, úgy nemkülönben magunk határában töltéseket és hidakat kölletik tartanunk, hogy ki- és bejövetelünk lehessen helységünkben, egyéberánt se gyalog, annál inkább marhával ki nem mehetnénk. Sem tűzre, sem épületre való fánk az uraságtul nincsen, hanem készpénzen kölletik szereznünk. ' bérlet címén