Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

napot töltöttek is bele, azon héten heti robottyokat nem kívánta és ezen hosszú fór sem történt minden esztendőben. Item, esztendőrül-esztendőre ád minden jobbágy az uraság számára karácson ünnepeire egy pár kappant Item, ennek előtte, úgy most [is] ki-ki font az uraság számára két, három, több s kevesebb funt kendert. Item minden esztendőben ki-ki adott tíz tojást, nemkülömben már circiter két esztendőtül fogvást minden jobbágy az uraság robottyán kívül circiter 60 marékbül álló [kendert] eláztatni, áztat kimosnyi, megszározítanyi és az uraság házához hazahordani köteleztettek. Item valamikor valamellik jobbágy, mint házi gazda meghalálozott, az uraságnak egy forint testpénzt kölletett füzetni. Item a* mikor gyümölcsnek termisse bűvebben volt, a* mint kitölt, hol egy köblöt, hol pedig kevessebbet aszolnyi és annak fele mértékivel szárazon beadni tartoztak. IV. Ezen helységnek határában vagyon két alkalmatos mező, az melynek is egyik rísze őszivel, hellyel-közben tavaszival vettetik, másik rísze pedig üressen marad; az holott is őszi alá hol nígyszer, hol háromszor, többnyire négyszer, tavaszi alá pedig kétszer két-két marhával szoktak szántanyi, melly megszántott földgyeikben egy köböl búza magvetis után hol három, hol negyedfél szokott teremni, ros után pedig circiter harmadfél kereszt; kereszti búzának, a' midőn tisztább, szokott lenni egy köblöt, ros pediglen jobb esztendőkben öt fertál köblöt ád. Vagyon ismit alkalmas szénát termő réttyek, hol sarjút is szoktak kaszálni. Mindezideig határjokban lévő legeltető helyeik, valahol vannak, mind az uraságok úgy magok szavasmarháinak alkalmasint elegendő[k] valá[nak], ha az uraságoknak juhai és más vidéki helységekbül jövő jobbágyi az uraságoknak ezen mezőben robottyokat vígben vívendő alkalmatossággal mezőjöket föl nem élnék. Ez légyen az oka, hogy csaknem minden esztendőben vonyós marháikat bizonyos időre az uraságok territoriális réttyeire bizonyos napszámoknak végben vütelivel béllenyi kéntelenítetnek, a' mint hogy nímely esztendőkben vidéki határokban is béllettek. Valami eladni való jószágok vagyon, mind hol Sopronban, hol Kűszögre, de többnyire Sopronban distrahálni szokták; Sopron hozzájok három, Kúszög pedig egy mérföldnyire légyen, mondgyák. Ezen helységnek határában vagyon ugyan az uraságoknak egy fijatalos erdejek, az honnénd is valamint magok, úgy az jobbágyságnak is tűzre való fát hordani nem engednek, úgy épületre való fát is igen ritkán adnak: mindezeket esztendőnkint készpénzül megszerezni kínteleníttetnek. Vagyon ismit az határjokban, bizonyos dűllőkben némely vízálló helyei, az honnénd, az esős üdökben tellyességgel a' vizet sohová bocsátanyi nem lehet, melly földeknek egyébkor