Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

többire pedig az föllebb írt roboton kévül egy kappant [adtunk] és karácsonra egy szekér fát vittünk bé, és 5 funt kenderre való fonyást tétettünk. VIII. Ezen helységben ollyas puszta hely nincsen. IX. A' jobbágyság örökös kötelességgel vagyon az urasságokhoz. Lőrincz Ferencz bíró X. Lőrincz István X. Öreg Gondi János X. Tóth István X. Tóth János X. Szalay János X. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Vízkelethy Zsigmond alszolgabíró és Tóth Ferenc esküdt. [Röjtök, 1767. július 11.] Jelzete: MOL C59.3147.cs.149.sz. 73. SAJTOSKÁL

166 MI. Urbárium hogy lett volna, semmit sem tudnak felőle. Contractus felől is nem emlékeznek, hanem III. egyedül elejétül fogva bevett szokásbul voltak robotbéli szokásaik, de az roboton kívül egyéb praestatiók most sincsen[ek], hanem ki-ki egy szekér karácsonyi fát visz a' szomszéd erdőbül az urassága számára, kendert vagy lent is hol többet, hol kevesebbet fontak, de mikor legtöbb volt is, négy funtnál föllebb nem ment. IV. Ezen helységnek beneficiumi, vagyis közönséges hasznai e' képpen számláltatnak: vagyon két mezejek, mellynek egyikét esztendőnként megugarollyák, másikát bevetik, kétharmad részre búzát, egyharmad részre pedig rosot vethetnek; mind a' két féle speciesbül

167 egy köböl után négy, néha öt kereszt, húsz kévében rakott gabona is terem. Réteik alkalmas szénát teremnek, sarjút is kaszálhatnak. Való az, hogy alkalmas nagy mezejek vagyon és az urasságnak most nevelkedésben lévő darab erdejében is szabad nekiek a' marha legeltetés, azért nem szorulnak más határbéli legeltetésre, de minthogy méltóságos gróff Szécsenyi urasság részérül nem engedik meg nekiek külömben a' faizatot, hanem ha a' pascuumtul is megfiMa Vas megyéhez tartozik, fajtából