Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Ezen helységnek semmi különös haszonvételei nintsenek. Fogyatkozása pedig legnagyobb, hogy a pascuumnak szoros volta miatt gazdaságunknak folytatására és magunknak táplálá­sára elegendő marhát nem tarthatunk határunkban, hanem a szomszéd helységekben kéntelenéttetünk mind vonyós, mind rideg marháinkat kibérleni. Ezenkívül, hogy egy részén a mezőnknek a vízállások károkat szoktak okozni. V. A földeknek sem száma, sem nagysága nem egyenlő; vagyon közöttünk, aki bír 16 darabot, ezen alól 15, 13, 12 és legalább 11 [darabot]. A határunk egyéberánt középszerű termékenségű volna, de mivel minden esztendőn kíntelenek vagyunk vetni és marhát is elegendőt nem tarthatunk, hogy a' midőn kévántatnék, trágyázhatnánk, azért soványabban szokott teremni. Akit legnagyobbnak tartunk határunkban földeink között, vethetünk bele 4 2/4 köblöt, ezen alól 4, 3 Vi, 3 V4, 3, 2 VA, 2%, 2 VA, 2, 1 3 /4, 1 2/4, 1 VA, 1 és legalább három octált. A réteinknek egy részén sásas, egy részén pedig jó és apró széna terem. Minden egész helyes gazda bír négy-öt darabot is, mellyek között aki legnagyobb, terem rajta 4 szekérrel, ezen alól 3, 2Vi,2 VA, 2,1 Vi, 3 /4, és 2/4 és legalább egy fertál. A réttyeinknek circiter harmad részén sarjút is lehet kaszálni. VI. Eddig az egész helyes gazda minden héten szolgált egy marhás robotot, vagy ha az urasság­nak kévántatott, helyette két gyalogot; a heti roboton kévül egy holdat háromszor megszán­tott és az uraság magvával bé is vetett, úgy szinte tavaszi szántáskor egy nap szántott; ezen­kívül aratás üdéjében, ameddig az uraságnak aratása tartott határunkban, mindennapi gya­log robottal tartoztunk, s az uraságnak gabonáját mind magunk határábul, mind pedig szentmiklósibul behordottuk, és szolőgyomlálásunk üdéjekor mind egész, mind fél helyessek az uraságnak szentmiklósi szŐleiben egy gyomlálót adtunk, kendert nyövéskor pedig hasonlóképpen egy napszámmal tartoztunk. Ezenkívül egy réttyét az uraságnak, mint­egy tizenkét kaszásra valót az egész község lekaszálta, s egy tagot ki-ki, a mint reá volt oszt­va, vagy gyepűvel, vagy árokkal bekerített. Karácsonra pedig minden egész helyes gazda a kastélyban vitt egy szekér fát és ehhez képest a fél helyessek a proportione, és szedéskor mind egész, mind fél helyessek szedőt tartoztunk állétani, még az uraságnak szentmiklósi és endrédi helyeken lévő szőleit meg nem szedtük. A robotot az egész helyes jobbágyok a hely­ségnek régi szokása szerint négy marhával szolgállyák, a' fél helyessek pedig ketten négy marhát öszvefognak ugyan, de az illyen szolgálat mindeniknek különössen egy napi robot­ban számláltatott. A robotra való menetel és visszajövetel eddig mindenkor robotban szám­láltatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom