Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

szántóföldeiknek egy része lapos lívín, esső, úgy hó vize által vetésseikben feles károkat szenvedni szoktak. V. Az annectált conscriptio megmutatja, hány és mennyi köböl alá való földe légyen egy fertál helyes gazdának, úgy szintín hány szekér termő szénája, melly rétekben. Mindazonáltal sarjú azért nem kaszáltatik, hogy legelő mezejek szúk, marha pedig feles lívín, azokkal kíntelenítetnek a' sarjút megétetni. VI. A' szolgálatjok, úgy adózások már in puncto primo búvebben declarálva vannak. Menetelek pedig, úgy jövetelek a' heti robotban belí nem számláltatott, robotjokat pedig, úgy mint a' szántást, széna-, avagy gabona hordást 4 marhával szokták véghez vinni. VII. Mind ekkoráig a' terméseikbül az kilenczedet ki nem adták, nem is tudják, hogy ezen nemes vármegyének más helységében is szokásban volna a* kilenczed vétel. Mit füzessenek földes urainak, már in puncto primo declaráltatott. VIII. Egy déserta sessio vagyon, melyben Simon Péter árendás lakván, az háza elpusztulván és romolván, Bolla Ignácz uram, mint örökös ura magához appertinentiáival együtt ez előtt 7, avagy 8 esztendőkkel visszavette. Kelemen Mártony uramnak is vagyon egy desertája, melylyen ez előtt 10 esztendőkkel Csúry János árendás és porcziózó ember lakott. IX. Itt mind árendások, következendó'képpen szabadon elmenendők lívín, magokat örökös jobbágyoknak lennyi nem tartják. Fekete Mihály keze keresztvonása, bíró. Gambó Mártony keze keresztvonása, Nagy Pál keze keresztvonása, esküitek. Gyalókay András keze keresztvonása. (L. S.) A vármegye részéről kiküldött összeírok Palkovics Mátyás főszolgabíró és Szekfű Pál esküdt. [Németi, 1767. július 27-28.] Jelzete: SmL. IV.l.k. bb. 114. sz.