Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)

HERMANN RÓBERT: A CSORNAI ÜTKÖZET

hadjáratáról, illetve a csornai ütközetről korábban megjelent tanulmányokban olvasható. A kötet másik fő részét az ütközetre vonatkozó naplók és visszaemlékezések alkotják. Magyar részről - érthető módon - több visszaemlékezés, mint hadijelentés maradt fenn a történtekről. Ezek egy részét Király Iván és Huszár János tanulmányai már használták, de kutatásaink során jó néhány kéziratban lévő visszaemlékezésre is bukkantunk. Nem közöltük viszont azokat a visszaemlékezéseket, amelyek nem szemtanúi beszámolókon alapulnak. A% út Csornáig Buda 1849. május 21-i bevétele után a magyar fősereg újabb hadműveletbe kezdhetett. A legfontosabb feladat az volt, hogy a hadsereg egyes csapatai elfoglalják azokat az állásokat, amelyekből eleget tehetnek az újabb hadjáratban reájuk háruló feladatoknak. A fősereg állása ekkor a következő volt: Buda és Pest környékén állomásozott az L, a II. és a III. hadtest, valamint a VII. hadtesthez tartozó, Kmety György ezredes vezette hadosztály. A VII. hadtest másik két hadosztálya Győrt és a Rába-vonalat tartotta megszállva. A Komárom erődjének őrségét adó VIIL hadtest egy része a Csallóközben állomásozott, a többi csapatok az erődben tartózkodtak. A főleg a VII. hadtest alakulataiból kikülönített, Horváth János alezredes vezette különítmény Nyitra környékét, Beniczky Lajos alezredesé a bányavárosokat szállta meg. Klapka György vezérőrnagy még Buda ostromának elhatározása után Debrecenbe utazott, hogy a hadügyminiszterré kinevezett Görgeit helyettesítse a minisztériumban. Az ő feladata volt, hogy kidolgozza a Buda visszavétele utáni újabb hadjárat tervét. A tervezetet a május 20-i minisztertanács fogadta el. E terv passzivitásra kényszerítette volna a magyar fősereget: hadműveletei bázisául Komáromot jelölte ki, de nem egyszerű erősségként, hanem elsáncolt táborként. A haditerv szerint komáromi helyőrségen kívül a III. és a VII. hadtest a Duna jobb partján a határ felé működik, s ehhez a — Klapka parancsnoksága alá adandó — csoportosításhoz tartoznak a budai ostromzár Kmety parancsnoksága alatt hátramaradó csapatai is. Az I. és a II. hadtest Nyitra megyében, a Vág vidékén, Aulich Lajos tábornok parancsnoksága alatt ténykedik; összeköttetést tart Dembinski csapataival, Dembinski pedig az erdélyi hadsereg balszárnyával. A minisztertanács által elfogadott irányelvek kidolgozása során azonban Klapka ismét csavart egyet a terven. Az újabb változat szerint a Duna jobb partján, az elsáncolt komáromi táborban az I., a II. és a VIII. hadtest 30 000 katonája, Győrnél a VII. hadtest, Veszprém vidékén a Kmety-hadosztály, a