Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)

OKMÁNYTÁR - Naplók és visszaemlékezések a csornai ütközetről

osztrákok ellen láthatjuk abból, hogy minden sebesültet, aki még életben volt, ott a hely színén meg akartak gyilkolni, miben alig tudtuk őket megakadályozni. - Olyan ez, uram, mint a kígyó, — mondták, - melynek a fejét le kell vágni és összetiporni, hogy többé ne csípjen. E csatát jún. 13-án vívtuk. S Kmety e bravúrja folytán kapta a tábornoki rangot. Naplótöredékek és följegyzések az 1848-49-iki szabadságharczról. Ereded kézirat nyo­mán közli S%lauka Karolj. (Trskó János emlékirata). Nagy-Tapolcsány, 1901. 53-54. o. 17. Tüskés János 23. honvéd%ás%lóalji honvédhadnagy emlékei Kmety külön megbízást nyert a németeknek Pápa felé való nyugtalanítására. Kmety megtudta, hogy Wyss tábornok valami hatezer főnyi némettel Csor­nánál áll. Támadásra határozta el magát. Seregének, mely három hiányos zászló­aljból s hozzá való lovasságból s hat ágyúból állott, egy részét az ellenség hátába küldötte Farad felől. Ezeknek sikerült a németeknek hátvéd s biztosító őrségül kirendelt vagy tizenhét emberből álló lovasságát elcsípni, úgy hogy észrevédenül juthattak Csorna alá. Az ütközet előtt felszólítás érkezett csapatainkhoz, hogy kinek van kedve és bátorsága külön feladatra vállalkozni. Itt is apám lépett ki legelsőnek a sorból. Utána a három zászlóaljból még körülbelül száz ember. Apám mint őrmester megbízatást nyert ezekkel a temető felől támadni, s az ellenség figyelmét ez oldakól lekötni Apám emberei rajvonalban közeledtek a temető felől. A felvert s álmunkból feltápászkodó németek azonban vitézül ellenállottak. Háromszor kellett roha­mot intézni a temető ellen, míg végre be tudtuk venni. Azután behatoltak Csornába. Sikerült a német lovasság egy részét megszo­rítani Csorna utcáiba s ott lelövöldözni. A győzelem teljes és fényes volt. Elesett maga a német generális is. Hogy apámnak mily része volt ebben, azt tanúsítja az a körülmény, hogy a csata után Kmety felszólítást intézett, hogy az a bátor ember, aki legelsőnek jelentkezett a külön feladatra, lépjen elő a sorból. Apámnak ki kellett lépnie. Ekkor Kmety őt ott, a csapatok előtt megdicsérte és hadnaggyá kinevezte. Va­lószínűleg ekkor osztották be a székesfehérvári 109. zászlóaljba. 285 15 A 109. honvédzászlóalj a cs. kir. 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljából alakult 1849 júniusában; a székesfehérvári újonctelep újoncaiból alakult zászlóaljnak tudomásunk szerint nem volt száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom