Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)
OKMÁNYTÁR - Naplók és visszaemlékezések a csornai ütközetről
Thurzp Miklós: Kmety György 255 (1851) Kmety a budai ostrom után osztályával mintegy két hétig Sz [ékes] fehérváron időzött, mely idő alatt Fehér- és Veszprém megyei ifjakból egy gyönyörű újonc zászlóaljat alakított. Innen indulva megtette azon expedícióját, melyet Csorna ellen tervezett, s melyet oly sikeresen hajtott végre. Ugyanis Veszprémbe levonulva, innen indult felfelé Csornának. Seregét megosztá: egyik felével a maga vezetése alatt bevonult a császáriaktól elfoglalva tartott területre, míg a másik fele Uchtritz ezredes és Pongrácz alezredes vezénylete alatt az ellenséget szemben, a kiállított őrök felől támadta meg. Terve fényesen sikerült, mert míg Pongrácz az ellenség figyelmét magára voná, addig Kmety a hátába rontott s a császáriak tökéletes megveretésével végződött e csatája. Wyss császári tábornok itt esett el. Hogy a csornai lakosság segítségére lett volna Kmetynek, az nem áll; az egész csata alatt a városban egy lélek sem mutatta magát s csak annak bevégzése után jött elő a lakosság, és azért igen méltatlanul bűnhődtek szegények későbben. Hazánk. (Szerk. Abafi Lajos) 1889. X. kötet, 120. o. 6. Zámbelly Lajos visszaemlékezése Az önálló Kmety-hadosztály végül többszöri sürgető előterjesztésünkre Veszprémből Pápára, bal oldalunk fedezetére helyzetetett. Kmety most Kanizsa, Szombathely és Kapuvár felé portyázott, tőlünk azon megbízatást kapta, hogy főerejével Tétet szállja meg, hogy ezáltal velünk közeKözöljük ez életrajzot egy Nagyváradon 1851. április 15-én kelt eredeti kézirat után, melyet Thurzó Miklós egyik barátjának, annak kérelmére küldött volt. Kísérő soraiban ezeket mondja: „Mint Kmety egyik legmeghittebb, s elválhatadan barátja, minden gondolatába, minden cselekedeteibe be voltam avatva és a mit felőle elmondottam, sem elfogultság, sem helytelen megítélés, hanem a üszta meggyőződés szüleménye. A Gáspár és Dembinski mulasztásaik megtörténtéről kezeskedem; mindkét esetben tényező voltam s azért igyekeztem azokat oly világos színben tüntetni fel; mert még sehol sem olvastam ezen eseményeknek a valóságos szempontjából való megítélését. Nem tartottam elegendőnek a forradalmi téren való működést arra, hogy a vastag hiba megrovása alól bárki is kibújhassák." Thurzó feljegyzéseit az elején, nevezetesen Kmety ifjúságára s 1848 előtti viselt dolgaira nézve, kiegészítettük Komlóssy Imrének 1851. máj. 4-én sógorához, Thurzóhoz intézett leveléből. - A szerk. [Abafi Lajos jegyzete.]
