Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)
OKMÁNYTÁR - A felvonulás
gyalogos osztállyal és 2 röppentyűvel Enese felé indultam, azonban % órányi távolságra Enesén innen a hidakat a csatornán lerombolva találtam; a helyi lakosok vallomása szerint ugyanez volt a helyzet a töltés ezen szakaszán található többi kis híddal is, s ez okból nem volt lehetséges továbbmenni. — így tehát az igen jóérzelmű kónyi hivatalnokok révén a Rábapatonára vezető útról a következő jegyzeteket adhatom: A 4. híd fölött kb. 100 ölnyire a teljes egészében töltésen vezető úton Eneséről Győrbe egy kocsiút vezet legelőkön és réteken át, és a nedvesebb vagy szárazabb időjárásnak megfelelően nagyon rossz vagy elég jó lehet. Ez nem ország-, csak gazdasági út, amelyen azonban jó időben mindenféle kocsi haladhat. — Rábapatonánál egyébiránt egy jó híd vezet át a Rábán, azonban ez is le van rombolva. Feljebb, kb. fél órányi távolságra egy, az uradalomhoz tartozó híd áll, ez azonban olyan roskatag állapotban van, hogy jelenleg éppen nem használható. Ha ezen hidak egyikén átkelünk a túlpartra, még a Marcal is előttünk van, amelynek partja igen mocsaras, s Rábapatonával szemben csak egészen száraz nyári időben lehet rajta lóval vagy könnyű szekérrel átkelni. Ezen az oldalon egy híd áll a Marcalon, annak a Rábába torkollásánál, hogy azonban ez áll-e még, nem tudtam bizonyosan kideríteni. Egyébiránt, amennyire meg tudom ítélni, ez az átkelő a mind a Rábánál, mind a Marcalnál lévő mocsaras terep miatt támadó hadműveletnél nem túl figyelemreméltó. A Kónytól balra fekvő községek, mint Bezi és környéke, ma mentesek voltak az ellenségtől. Ugyankkor az, mint azt az azon vidékről jöttéktől hallottam, Csárdalesvárnál gyalogsággal és lövegekkel áll, s ez, mint ezt már május 11-i előnyomulás ómról tett jelentésemben megjegyeztem, egy, az úton alig kierőszakolható átjáró. - Az Árpástól lefelé a Rábánál lévő járőreimtől azt a jelentést kaptam, hogy az ellenség nemcsak hogy nem mutatkozott ezen az oldalon, hanem a tegnap a Rába jobb partján álló ellenséges egységek eltűntek, s a lakosok vallomása szerint Pápára vonultak vissza. - Mint a kónyi tisztviselőktől megtudtam, Zessner báró ezredest már holtan vitték oda. Igen aggódtam ennek a megfoghatadan módon előállott szerencsétienségnek a következményei miatt, mert az ezredes úr tárcájában volt 8-ára szóló egész diszpozícióm, amelyben ha nem is szám szerint, valamennyi csapattest fel volt tüntetve, 134 amiért is a körülmények azt tanácsolják, hogy más felállást vegyek, és pedig egy megfelelő egység Kapuvárról Bogyoszlóra történő előretolásával. 135 A kónyi tisztviselő azt mondja: hogy a még tegnapelőtt ott volt huszártisztek úgy nyilatkoztak, mintha a hátukban valami számukra hátrányos történt volna. 136 — Egyébiránt bátorkodom megjegyezni, hogy Uraiújfalu és Ostffyasz134 Innen Wyss másfél sort olvashatatlanul törölt. 135 Ld. a 65. iratot. 130 Talán Jellacic délvidéki offenzívája?