Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

városkapitány, Reisch Eduárd, Schulcz Pál, Krenosz István, Würth Károly. Az 1848. május 24-26-i tisztújításkor Pfeiffer Péter lett a polgármester, Martiny Frigyes a főbíró, Krenosz István a városkapitány. Megmaradtak tanácsosi tisztségükben Würth Károly, Reisch Eduárd, Schulcz Pál, újonnan választott tanácstagok: Artner Lajos, Tsekl József, Muhm Károly, Kania Ferdinánd, Proszwimmer Lajos és Braunmüller József. A 18. század végére kialakult a szabad királyi város igazgatási szervezete, melyben tulajdonképpen az 1848-as forradalom sem hozott különösebb változást. Az alábbiakban a fondon belül csak azokat az állagokat emeljük ki, amelyeknek van 1848-ra vonatkozó iratanyaguk. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1533-tól gyakorlatilag folyamatosak. A tárgyalt korszakban a jegyzőkönyvek egy kötetbe vannak kötve a közgyűlési jegyzőkönyvekkel, valamint a Gazdasági Bizottság üléseinek jegyzőkönyveivel. A jegyzőkönyvi tárgyak számozása folyamatos, a bejegyzések nyelve 1848-ban magyar, 1849-től német. Laponkénti átnézéssel kutatható. Az állag szorosan kapcsolódik a rV.A.1002., rV.A.1005., rV.B.1101. és IV.B.1104. fondokhoz. e) Tanácsi iratok. A város 1787 és 1902 között keletkezett politikai igazgatási és gazdasági iratait a század eleji levéltárrendezések során mesterséges tárgyi csoportokba rendezték Oertel János Károly és utódai. Az I - XXIX. (1896-tól XXX.) tárgycsoportba osztott iratokhoz betűrendes mutatót készítettek: Actorum Politicorum et Oeconomicorum Repertorii Tomus nn. címmel, melyben évenként és tárgy szerint ábécérendben lehet keresni. A mutató rovatai: „Jegyzőkönyvi Szám, Tulajdon nevek, Csomó Száma, Lajstrom Száma". Az 1848-1849. évi mutatót Wagner Mihály és Hochholzer Dániel levéltárosok állították össze. Találhatunk itt az Állandó Bizottmány üléseiről szóló beszámoló mellett, városkapitányi tudósítást, népösszeírásról szóló intézkedést, a nemzetőrségről szóló tudósítást. Az iratok nyelve vegyes: német és magyar. Az állag szorosan kapcsolódik a rV.B.1106. fondhoz. g) Polgárkönyvek. 1535-től kezdve 1862-ig folyamatosan vezették az ún. polgárkönyveket, melyekbe a polgárjogot nyert személyek adatait vezették be. A kötetekben feltüntették a felvétel és eskütétel napját, a polgár nevét, származási helyét (helység, ország), foglalkozását és a felvételi díj összegét. A legtöbb esetben a kezesek nevét is feljegyezték. A bejegyzést a városbíró írta alá. Egy kötet általában több évet tartalmaz, a kutatást a kötetek végén található egykorú betűrendes mutatók segítik. A polgárkönyvek nyelve német.

9 i)aa) Örökbevallási jegyzőkönyvek. Az örökbevallás az ingatlanok átruházása (vásárlás, csere, ajándék) tárgyában kötött szerződés. Szabad királyi városokban a városi ingatlanokra vonatkozóan a felek a városi jegyző előtt tették az örökbevallást, amely jegyzőkönyvezésre került. Az ingatlan tulajdonjogának változását a telekkönyvbe is bevezették. Az 1848. évi jegyzőkönyv IV.B.1106.e. állagnál egybekötve található, a bejegyzések nyelve magyar, a kötet végén A-Z-ig terjedő betűrendes mutató segíti a kutatást. i)cc) Sopron úrbéres községeinek felvallási jegyzőkönyvei jobbágyi telkek adásvételéről. A Sopron város, mint földesúr birtokához tartozó nyolc község (Ágfalva, Kelénpatak, Meggyes, Harka, Lépesfalva, Balf, Bánfalva és Kópháza) jobbágyi telkeinek adásvételéről is vezettek 1740-től örökbevallási jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvek rovatai: folyószám, a vevők és eladók nevei, az úrbéri telkek minősége, a jobbágyi telkek és állo' A polgárkönyvek adatait 1848-ig feldolgozta: Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535-1848. I-II. köt. Budapest, 1982.