Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)
Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai
a nemességet, mind az adózó lakosságot érintette, így a vagyonárányos adókivetés miatt mind az adókivetési tabellák, illetve az ahhoz becsatolt nyugták a vagyoni rétegződés vizsgálatának kitűnő forrásai. c) Adókezelési iratok. Az adókezelési iratok állaga szervesen kapcsolódik a IV.A.107.d. állaghoz, különösen elmondható ez az aa-cc) tételekre. Míg az aa-bb) tételek a vármegyei pénztárak tételes bevétel-kiadási pénztárkönyvei, a cc) tétel a volt kiváltságosokra (nemesek, uradalmi alkalmazottak, vidéki papság) és a volt adózókra különkezelten, az 1849/1850. katonai évre kivetett adót hozza. Adókivetési szempontja miatt a forrás vagyoni rétegződési vizsgálatokra alkalmas. A dd) tétel fölöttébb jelentős terjedelmű (0,3 ifm.) adózással, előfogatokkal, fuvarokkal, szolgabírói elszámolásokkal kapcsolatos, azaz eltérő tárgykörökben keletkezett nyugtát tartalmaz. d) A házi- és hadiadó számadásai. A házi- és hadiadó pénztárak számadásai valószínűsíthetően az 1960-as évek vége, hetvenes évek eleje rendezési munkái során más - IV.B.107., IV.B.156. fondokba besorolt pénztári számadáskönyvekkel együtt IV.A.14. Sopron Vármegye Adószedőjének iratai c. fondból lettek kiemelve. A vármegyei pénztárakról, részletes képet adó számadáskönyv jelenlegi besorolása a fentebb már említettek miatt jelenleg vitatható. e) A házipénztár számadási mellékletei. A roppant csekély terjedelmű iratanyag döntően Pethe Bálint fó'adószedőhöz, főpénztároshoz címzett hivatali iratokból áll (jegyzőkönyvi másolatok), illetve egy-két folyamodás, számadáskönyvi melléklet, számadási fogalmazvány található itt. A csekély iratanyagból külön ki kell emelni a napidíjas írnokok jegyzékét, fizetését tartalmazó 1849. január 1-jei kormánybiztosi rendeletet. f) A katonaság által okozott károk összeírása. A katonaság által okozott károk összeírása három tételből áll; aa) Todorovic 1848 őszén átvonuló horvát hadserege pusztításainak kárfelméréséből fennmaradt iratanyaga sajnos csak Lövő mezővárosra terjed ki, ahogy az összesítő is. Az összesítő ív mellett fennmaradt egyéni kárfelvételi lapok a helyi lakosság anyagi kultúrájának vizsgálatát segítik, bb) A magyar seregek okozta károk és az azoknak kiszolgáltatott előfogatok, fuvarok községsoros és összesítő tabellái, illetve cc) a cs. kir. hadsereg által okozott károk, azoknak kiszolgáltatott előfogatok, fuvarok községsoros és összesítő tabellái találhatók e két tételben. Az utóbbi két tétel kifejezetten a helytörténeti irányultságú kutatások szempontjából lehet érdekes, hisz az iratanyagok a települések 1848/1849. évi haditerheinek felmérését, a lakossági terhek és teherbíró képesség bemutatását segítik. Községsoros tabellákba becsatolt nyugták a fenti irányultságú kutatás további analízisét is lehetővé teszik. g) A cs. kir. hadserek számára tett rekvirálások, fuvarok iratai. A fondon belül szervesen kapcsolódik a 156.f.cc.-l/2.) tételhez. Tartalma: 1849 során a cs. kir. seregek számára tett rekvirálások jegyzőkönyvei, illetve egy speciális, a Győrbe irányuló fuvarok jegyzékeit és névjegyzékeit, nyugtáit és ellennyugtáit tartalmazó iratanyag. (Nem kizárható, hogy a különkezelést az előző állag - valójában félreérthető, a teljes tematikát nem fedő - kárjegyzék meghatározása vonta maga után.) A vármegyei levéltár iratanyagának későbbi rendezése során célszerű lenne a 156.f. állagba történő besorolása. A jelzett kapcsolódás a kutatási irányultságra is vonatkozik. h) Vegyes jegyzékek. Különböző tárgyú jegyzékek találhatók itt, így az ún. „hónapos jegyzékek", tűzifatabellák, az 1847/1848. katonai év beszámlálási lajstroma, vagy az 1849/1850. katonai év adóhátralékosokról felvett „hónapos" jegyzéke. Az adószedői iratokhoz mutatók nem készültek, kutatásuk szálankénti átnézéssel történhet.
