Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

vált. Az összeírásokban található települések előfordulási sorrendben kerülnek regisztrálásra. c) Adókivetések. Az adókivetések, községsoros fej-, kereset-, földbirtok adólajstromok - a forráskutatás, forrásfeltárás jelenlegi ismeretei szerint - sajnos csak töredékesen, elsősorban a vármegye nyugati feléből maradtak fenn. d) Adókezelési iratok. A korábbi fondszerkesztés az adókezelési iratok állagába különböző típusú, az adó- és pénztárkezeléssel kapcsolatos iratokat sorolt. Ezek egyik legfontosabb forrástípusa a házi- és hadipénztár tételes készpénzforgalmát tartalmazó jegyzőkönyvek, (aa) A kötetekhez mellékelt csekély számú irat legrégibbje rVA.l.b. Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlése iratai sorozatából az 1770. december 3-i közgyűlés Nr. 28. iratának kivonata. A mellékletek között található az adószedés végrehajtásával kapcsolatban kiadott instrukció, az 1847/1848. katonai évről származó maradványpénzek jegyzéke, illetve Takáts István megyei alpénztárnok nyugtája, (bb) Társadalomtörténetileg - vagyoni rétegzettség vizsgálata szempontjából is - nagyon fontos források a volt kiváltságosokra, illetve egykori adózókra kivetetett, s párhuzamosan kezelt adóívek, (cc) e) Előfogat-kiszolgáltatások jegyzékei. Az iratok Babos Lajos és Nagy Miklós biztosok előfogat-adási/állítási jegyzékein keresztül egyrészt a községi terhek egyikével ismertetnek meg (pl. az 1847/1848. katonai év jegyzéke a „szokványos" terhet rögzíti), másrészt a vármegyei hivatalviselők hivatali ügyintézés során tett mozgástere és annak költségvonzata - mint a vármegyei hivatalviselő munkájának egy elemzési lehetősége - bontakozik ki az 1846-1848 közötti előfogat adási jegyzékből (a forrás táblázatrendje felveszi az utazó hivatalviselő nevét/milyen foglalatosságból indult el, hova ment, illetve megjegyzésekre adott lehetőséget), harmadrészt pedig 1848 eseménytörténetéhez, kronológiájának pontosításához nyújt e forrás információkat. A két biztos területi hatásköre - csekély átfedéssel, de jól - elkülönült. Mindketten a vármegye nyugati felében tevékenykedtek. A mai Burgenland területén működő Nagy Miklós tevékenységi köre - a fennmaradt jegyzék szerint - az alábbi településeket érintette: Alsólászló, Alsópéterfa, Alsópulya, Alsórámóc, Bonya (Banya), Császárfalva, Csáva, Derecske, Doborján, Dörfl, Felsőrámóc, Frankó, Gyirót, Haracson, Kabold, Karlo, Kisbarom, Klastrom, Küllő, Lackenbach, Lackendorf, Lánzsér, Ligvánd, Lok, Nagybarom, Neuthal, Peresznye, Pervány, Ritzing, Szentmárton, Udvard, Veperd. A Babos Lajos biztos után fennmaradt 3 db jegyzék alapján az érintett települések köre a következőkben foglalható össze: Agyagos, Alsóbük, Alsószopor, Berekalja, Bő, Csapod, Csáford, Csepreg, Darufalva, Ebergőc, Endréd, Felsőbük, Felsőszakony, Gógánfa, Gyalóka, Gyirót, Himód, Horpács, Kertes, Kövesd, Középbük, Locsmánd, Lövő, Petőháza, Pórládony, Pusztacsalád, Sajtoskál, Salamonfa, Ság, [FertojSzentmiklós, Szergény, Tompaháza, Ujkér, Und. A fenti jegyzékek ugyanakkor a vármegyei pénzkezelés tanulmányozását is segítik, hisz rovatrendjükben nem csak az időpontot, a helység nevét, a nyugta kiállításának időpontját, az utazó és az utazás tárgyának adatait, az előfogatra vonatkozó konkrét információkat adja meg, hanem azt is, hogy a fizetség készpénzben történt-e, illetve a hadi-, vagy a házipénztárból. f) Adóba beszámított tűzkárjegyzékek. Az 1846-1849 közötti évekből származnak azok a tűzkárjegyzékek, melyek adatait az adószedői hivatal az 1848/1849. katonai év adókivetésébe beszámította. A források döntő többsége háztartásszerkezet vizsgálatára is alkalmas tűzkárjegyzék, amelyeket a községi elöljáróság állított ki és az illetékes főszolgabíró záradékával hitelesített. Az iratanyag települések szerinti alfabetikus rendezettséget nyert, de konkordanciaadatként minden esetben feltüntetésre kerültek a ko-