Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

IV.B.151.a. Sopron Vármegye Kormánybiztosának jegyzőkönyveiből is bekötésre került. A jegyzőkönyv a mutatókötet alapján kutatható. b) Közgyűlési iratok. Sopron Vármegye Nemesi Közgyűléseinek 1588-tól kezdődő iratsorozata a kutatás szempontjából is szerves tartozéka Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlése jegyzőkönyvi sorozatának. Míg a 18. század soproni jegyzőkönyveinek sajátossága a közgyűlési iratok jegyzőkönyvbe másolása, ez a gyakorlat már kevésbé jellemezte a 19. századi megyei kancelláriát - bár több fontos, vagy annak ítélt iratot akkor is bemásoltak a közgyűlési jegyzőkönyvbe. így a jegyzőkönyvekben található információkhoz feltétlenül szükséges az iratok egyidejű kutatása. Az iratok egyrészt a közgyűlési jegyzőkönyv, másrészt a mutató alapján kutathatók. q) Be- és kitáblázási jegyzőkönyvek. Sopron vármegye be- és kitáblázási jegyzőkönyvei 2 kötetben, az 1840-1850 közötti évtizedből maradtak fenn, de az 1804-től fennmaradt segédkönyvekből következtethető, hogy attól az időtől minden bizonnyal külön kötetekbe is vezették e forrást. (A be- és kitáblázásokkal kapcsolatos korábbi iratanyag Sopron Vármegye Nemesi Közgyűléseinek jegyzőkönyvei - a közgyűlések végén kihirdetett adósságok, megfizetések „alatt" -, illetve iratsorozatában található - az utóbbiban vannak a közgyűlés elé került legrégebbi adóslevelek.) A forrástípus 1848-ig Sopron vármegye nemesi kis- és közgyűlési iratainak szerves részét képezte, 1848 májusától a törvényhatóság Állandó Bizottmányának iratanyagához kapcsolódik, míg 18491850 februárja között Sopron vármegye törvényszéke hatáskörébe tartoztak az adóssági ügyek (Polgári Törvényszék). Ugyanakkor az 1804-től megtalálható egységes szerkezetű segédkönyvek, az iratanyag szerény terjedelme, a fondegység elve a fond egybentartását eredményezte. (Emiatt ^.8.154^., a Polgári Törvényszék ügyviteli jegyzőkönyvi sorozatából kiemelésre, s a fenti fondszám alatti összevonásra került az 1848. aug. 7.-1850. febr. 19. közötti bejegyzéseket tartalmazó kötet.) Maga a forrás a megyei hitelélet meghatározó dokumentuma. A jegyzőkönyvekbe teljes terjedelmükben bemásolták az adósleveleket, adósságot maguk után vonó szerződéseket, a zálogjogú érvényesíthetőségű házassági szerződéseket, illetve egyes esetekben vagyonleltárak feljegyzésére is sor került. A tárgyidőszak ki- és betáblázási jegyzőkönyv anyaga nemcsak gazdaság-, társadalomtörténeti, illetve a pénzügyi szféra múltjának kutatása szempontjából jelentős, hanem a forrásból szerezhető információk a politikatörténet helyi szereplőinek jobb bemutatását is segítik (pl. Tar János volt Sopron megyei főjegyző, országgyűlési követ eladósodásának ügye.) A ki- és betáblázási jegyzőkönyvek tárgyi részletezettségű mutató alapján kutathatók. a) Sopron Vármegye Nemesi Közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1. k. „Protocollorum I. Cottus Soproniensis, A[nn]o 1848-1849 1848-1849 Tom.XCII." Tisztázati példány, terjedelme: 2-202l.p. Megjegyzés: a kötet tartalmazza a IV.B.102.a. Sopron Vármegye Állandó Bizottmánya jegyzőkönyveit, illetve a rV.B.151.a. Sopron Vármegye Cs. Kir. Biztosának iratai, jegyzőkönyvek iratsorozat egy részét is. 2. nd. 2.k. Sopron vármegye 1848. január 10-i, folytatólagosan 1848.01.10. megtartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Tisztázati másodpéldány.