Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)
Előszó
valamint a korszakhoz kapcsolódó értékes nyomtatványok gyűjteményét. Munkánk időbeli határaiul az 1848. január l-jétől 1849. december 31-ig terjedő időszakot jelöltük ki. Kötetünk felépítését tekintve követi az iratképző szervek szerinti, országosan egységes elvek alapján kialakított levéltári fondrendszer szerkezetét 8 . Külön kezeljük a Sopron városi és a vármegyei közigazgatási szervek iratanyagát, és önálló egységet alkotnak a vármegyei községek iratai, valamint a különféle nyomtatványgyűjtemények is. Az egyes szerkezeti egységeket rövid bevezető szövegben mutatjuk be. így szólunk Sopron város és Sopron vármegye levéltárának történetéről, az iratanyag rendezésének évszázados munkálatairól, a két levéltárra vonatkozó szakirodalomról, illetve a községi iratanyag levéltárba kerülésének és rendezésének körülményeiről. A nyomtatványok fejezetben a levéltári könyvtár Aprónyomtatványtárának vonatkozó hirdetményeit együtt közöljük a hirdetmények gyűjteményes fondjának korszakbeli anyagával valamint a Felsőbüki Nagy család iratai közül előkerült hirdetményekkel. A munkát nehezítette, hogy a mintegy harminc évvel ezelőtt kialakított fondrendszerben az akkori köztörténet-felfogás 1848-at jelölte meg az ún. „Feudális kor" és a „Kapitalista kor" határaként, és a korszakok különválasztása jegyében az egyes szervek iratanyagát is - függetlenül attól, hogy ugyanaz a közigazgatási egység változatlan formában működött tovább - kettéválasztották. így számos esetben ikerfondok jöttek létre, de - főként a vármegyei iratanyagra jellemzően - a levéltárosok kialakítottak külön 1848-1849-re vonatkozó fondokat is, ott, ahol erre értelemszerűen lehetőség nyílt (pl. a választásokkal, a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos iratok, stb.). A repertórium olyan kutatási segédlet, amely az egyes fondokban található iratokról kíván a kutatónak útbaigazítást nyújtani. Nem célja és nem feladata minden egyes irat nyilvántartásba vétele, bár vannak olyan fondok, amelyeknél jellegükből adódóan (pl. hirdetmények) a darabszintű jegyzék felvétele volt kívánatos. A műfaji kritériumoknak megfelelően a fondszám, a fond megnevezése és évköre után a tematikusán az általunk vizsgált korszakba illő iratanyag raktári egységét és terjedelmét határoztuk meg. A raktári egység lehet doboz (d), kötet (k), füzet (f) és csomó (cs). A terjedelmet mindig iratfolyóméterben adtuk meg (ifm). Az szervtörténeti ill. hivataltörténeti leírásban nem foglalkoztunk a köztörténet általános kérdéseivel, sokkal inkább az iratképző néhány szóban történő bemutatása, a fondon belül kialakított kisebb egységek, az ún. állagok, és az irattípusok ismertetése volt a célunk. Ikerfondok esetében a jellemző adatokat az első előfordulás helyén adtuk meg. A vármegyei községek valamint a nyomtatványok esetében csak összevont bevezetőt közlünk. A fondtörténeti bevezetőt az iratanyag raktári egységenkénti felsorolása követi, a raktári egység, az iratanyag megnevezése és évköre megadásával. Elsősorban a városi anyagra jellemző, hogy a nyilvántartásokban is az eredetei - többségében német nyelvű - megnevezéseket találjuk. Ezeket idézőjelben, eredeti helyesírással közöljük. A hirdetmények esetében is az eredeti címeket adtuk meg. 8 A fond a levéltári anyag tagolásának alapegysége. Korábban az iratokat általában tárgyi csoportosításban (adott tárgykörök szerint) rendszerezték. Nemzetközi megállapodások alapján immár évtizedek óta az ún. proveniencia elvét, tehát az iratképzők szerinti rendszerezést követjük. A hivatalos terminológia szerint egy fond az azonos iratképzó'tól (ez lehet egy közigazgatási egység, társadalmi szervezet, jogi vagy természetes személy) származó iratok összesége. így egy fondot alkotnak pl. Sopron Város Adóhivatalának iratai, vagy a Pfeiffer család iratai. Az adott levéltárban található iratanyagokról az ún. fondjegyzék nyújt elsó'dleges tájékoztatást. 1 0
