„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

Weiler Béla dr. felszólalásában sötét színekben festi városunk gazdasági helyzetét; szennyvizet emleget, amely ellepi a szépnek látszó palota alapját. Tisztán látom a bajokat, amelyekkel a soproni polgárnak meg kell küzdenie. De tagadom, hogy szennyvíz lepné el gazdasági életünket; én inkább tisztának látom gazdasági életereink vizét, amelyben a soproni polgár becsülete tükröződik, az a becsület, amelyet még hitellel jutalmaznak. Hogy mily nagy vagyonok voltak a múltban, azt látom akkor, mikor a gyámpénztárban letétben levő régi vagyonokat számon tartom. A régi jóléttől még nagyon messze vagyunk, de remélem, hogy hittel és reménnyel a jövőnket is biztosítani tudjuk. A gazdasági élet emberei utazók és szállítók Sopronról nagyon elismerően nyilatkoznak. Azt mondják, hogy Sopronban van még vevőképes kereskedő, Sopron hitelképes város. Máshol olyan gazdasági lezüllöttség van, hogy csak az kap hitelt aki azt vagyonával többszörösen fedezni tudja. A soproni polgárnak van hitele, ha vagyona nincs is, mert tudják róla a gazdasági életben, hogy nem költi el a másét és ha a magáéból nem futja, összehúzza a nadrágszíját, hogy a bordái ropognak belé. Remélem és hiszem, hogy igazuk lesz azoknak, akik gazdasági fellendülést jósolnak. A gyárépítéssel megkönnyítette a th. bizottság a munkanélküliséggel való küzdelmet. Különböző támogatásokkal idecsalogattuk a gyáralapítókat. A soproni munkásnak mindig meg volt a becsülete, ezt az erkölcsi tőkét anyagi tőkévé tudtuk átalakítani és ezt kell kamatoztatnunk a város javára a jövőben is. Meg kell maradnunk továbbra is eddigi iparpártoló politikánk mellett. A forgalmi adó fázisrendszere veszteséget jelent számunkra. A felterjesztésemben rá fogok mutatni arra, hogy amit az állam a gyári vállalatok révén beszed az részben a város iparpártoló áldozataiból fakad, részben pedig a város munkásinak véres verejtékéből származik. Fürdőt, vízgyógyintézetet szeretnék én is. A mai nehéz időkben ezekkel foglalkozni még meddő volna. Vízgyógyintézetre még lehet reményünk, ha a lőveruszoda megfelelő vízmennyiséghez jut. Az üggyel egyébként Jaluschka vízműigazgató foglalkozik szeretettel, várjuk meg őt, míg betegszabadságából visszatér és hallgassuk meg az ő véleményét. Az Erzsébet-kertben építendő szálló a téli és a nyári vendégeknek egyaránt szolgálatára állhatna, sőt az idegenforgalmat általánosságban hathatósan támogathatná. E terv megvalósításához azonban oly nagy összegre volna szükségünk, hogy azt ma előteremteni nem tudjuk. Osztom a th. bizottsági tagoknak azt a véleményét, hogy a kulturális egyesületek között sok olyan van, amely úttörő volt Sopronban. Ezeknek erkölcsi erejét lebecsülni nem szabad. Ma az egyesületek mind nehézséggel küzdenek. Ha sikerülne a költségvetési egyensúlyt megtalálnunk, én is azon a véleményen vagyok, hogy az egyesületnek a jövő évben az ezévi segítséget adjuk meg. Erre egyébként a részletes tárgyalás során fogok szükség esetén visszatérni.