„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

Az 1848-i szabadságharc nehéz megpróbáltatása megismétlődött Magyarország történetében a legújabb esztendőkben. Elhagyott, a legelhagyottabb ismét az árva magyar nép. Még aki nem született is magyarnak, de az igazság hívének vallja magát: annak a magyar néphez kell állania. És mi, akik magyaroknak születtünk, nekünk nem volt szabad elpártolnunk a magyar néptől. Sopron városának és vidékének népe nagy többségében felismerte szent kötelességét és úgy döntött a népszavazás alkalmával, ahogy az igazság megkívánta. Igazságunk tudatában biztos reménnyel indultunk a népszavazásra, a népszavazáskor elért fényes eredményt, a népszavazásban tanúsított hűségünk jelen bizonyítványát nem ronthatják le az osztrákok aljas rágalmaikkal, akik tele lármázzák a világot, hogy a népszavazásban a magyarság győzelmét erőszakossággal lehetett csak elérni. Ezt a vádat felháborodással utasítom vissza Sopron városának és vidékének tisztességes polgárai nevében. Nekünk nem volt szükségünk hamisságra; erőnk, igazunk, becsületünk tudatában nyugodtan néztünk a népszavazás elé, és akik elkészítették a népszavazás segédeszközeit, azok becsületes munkát végeztek, kötelességüket teljesítették. Osztrák szomszédaink nyugodjanak bele vereségükbe és ne igyekezzenek palástolni ezt a vereségüket becsületes férfiak meghurcolásával. A népszavazás alkalmával Sopron városának és vidékének becsületes népe megadta a választ az osztrák szomszédnak, aki beállott ellenségeink sorába, akik szétmarcangolták az ezeréves Magyarországot, azt az országot, amely évszázadokon át szolgálta a nyugati népek érdekét, különösen az osztrák nép érdekét azzal, hogy feltartóztatta a keletnek minden veszedelmét és így megadta, biztosította a nyugatnak biztos művelődését és vagyonban való gyarapodását. Sopron városának és vidékének becsületes polgárai a népszavazáskor hazaszeretetükről tettek bizonyságot és amely nép a hazaszeretet szentsége előtt nem tud leborulni, az el van veszve, az nem érdemel helyet a népek tisztes családjában. Mélyen tisztelt Polgártársaim! Voltak sajnos közöttünk is emberek, akik a hazaszeretet szent kötelességéről megfeledkeztek, akiket félre lehetett vezetni. Ennek az ősrégi városnak falain belül és a falain kívül lévő szomszédos községekben sohasem lehetett észlelni az államhoz való hűségnek megrendülését. Néhány évtized óta azonban észlelniük kellett a jogrendért aggódó embereknek, hogy minden tekintély ellen aknamunka van folyamatban. A tekintély lerombolóinak bontó munkája nyomán keletkeztek azok a rések, amelyeken át beférkőzött a lelkekbe az állampolgári hűtlenségnek a mérge. A tekintély rombolóinak átkos munkája felidézte a gyengébb lelkekben az engedetlenséget, amelyről Szt. István király törvénye /:!. könyv 8. fejezet 2.§.:/ azt mondja: ,Az engedetlenség az egész országnak veszedelemé." Hála a soproni polgárság nagy többségének és a községek becsületes gazdáinak, akik a kisebbség engedetlenséget és hűtlenségét ellensúlyozták és ezzel városunktól és országunktól a veszedelmet elhárították.