„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

népszavazási terminusnak folytonos kitolása pedig egyenesen veszélyezteti a népszavazás sikerét. Nem értem, hogy a magyar kormány miképp engedheti meg a velencei egyezménynek teljes felforgatását és miért ürítette ki Nyugat­Magyarországot mielőtt Ausztria az egyezményt ratifikálta, holott az egyezmény szerint a ratifikációtól számított három héten belül kellett volna csak a kiürítést foganatosítani. A népszavazási feltételek között veszedelmesnek tartom azt a pontot, amely a soproni születésen és illetőségen kívül az 1919. január l-e óta ott lakást is szavazási jogcímnek minősíti. Mivel a feltételekben sehol sem látom kimondva azt, hogy csak magyar állampolgár szavazhat, ennél fogva minden idegen állampolgár és így az a sok száz osztrák állampolgár is, aki Sopronban él, szavazati jogot fog követelni. Erre Bánffy azt mondja, hogy a feltételeket nem lehet így értelmezni, mert az magától értetődik, hogy csak magyar állam­polgárok fognak szavazni. Viszont én a népszavazási feltételekben - bár azok­nak a soproni magyar és német lapokban több ízben közölt szövege sok tekin­tetben ellentmondó - sehol sem látom annak kimondását, hogy csak magyar állampolgár szavazhat; sőt egyenesen ki van mondva, hogy a nemzetgyűlési választási lajtromokat ki kell egészíteni azokkal akik a felsorolt négy pont ér­telmében szavazásra jogosultak. Ily formán megtörténhet még, hogy pl. ha Sopronban három év óta van egy cirkusz, és abban néger akrobaták, hogy azok is fognak szavazni afölött, hogy Sopron hová tartozzék, hogy a soproni kávéhá­zakban és szállodákban alkalmazott osztrák pincérek és mosogató leányok, ha véletlenül három év óta vannak Sopronban. Nézetem szerint minden eszközt meg kell ragadni, hogy ez megakadályoztassék és a népszavazásban csak ma­gyar honosok vehessenek rész, mert az igazán a legnagyobb abszurdum volna, hogy egy magyar terület hovatartozandósága felett idegen államok polgárai szavaznának. Milyen stádiumban van a szavazóbárcák kiállítása, és általában miképp kon­templáltatik a Sopronon kívül lakóknak a szavazási bárcákkal való ellátása? Az eredeti terv az volt, hogy azokat a vasúti szabadjeggyel együtt innen Budapest­ről fogjuk a szavazóknak megküldeni. Az államvasutak igazgatósága a jegyeket /a most megküldött egyénekén kívül/ már meg is küldötte. A Győr-Sopron­Ebenfurti Vasút csak saját vonalán utazók jegyeit állítólag Sopronba küldötte, onnan azonban ide terelték vissza, de mindmáig hozzám nem érkeztek. A Déli Vasúttól még semmiféle jegy nem jött. Félő ugyan, hogy mindez a sok jegy hiába van kiállítva, mert ha az 1921. január l-e óta Sopronban bírt állandó lakhely a népszavazásnak nélkülözhetetlen előfeltétele, akkor a jelentkezettek túlnyomó nagy része nem fog tudni szavazni. Vannak ugyan szép számban olyanok akik - bár másutt laknak, de Sopront is állandó lakhelyül tekintik és ott szüleik vagy más hozzátartozóik élnek és nekik ott lakásuk tényleg van. Ezek nézetem szerint feltétlenül szavazásra jogosultak és azokat, bármiképpen is alakul a helyzet, a szavazásra jogosultak közé fel kell venni. Ilyeneknek tekin­tem azon soproni születésű és illetőségű főiskolai hallgatókat is, akik bár Bu­dapesten tanulnak, de állandó lakásuk Sopronban van szüleiknél; ezeket feltét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom