„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

bontása miatt. Az áttörés és az új forgalmi út létesítése ugyan már szerepelt a Wálder József által készített 1905. évi szabályozási tervben is, de az eltelt két évtized alatt már fel kellett volna ismerni a műemléki együttes városképi értékét. Nem a polgármesternek, hanem a tanácsadóinak. A városszerkezet javítását több utca-áttörés jellemzi az 1930-as években, legfontosabb közülük a Mátyás-király utca, melynek keleti oldala szinte egyszerre épül be 1938-ban. Kár, bogy ennek a forgalmi útnak a megnyitása sebet ejtett a Széchenyi téren. (Szerzőfelvétele) A szegedi Hősök kapujához hasonlóan, vagy a szombathelyi egykori megyeház mentén nyitott átjáró példája alapján lehetett volna itt is megoldást találni. De az átjáró építése - talán gazdasági okokból - elmaradt, voltaképpen komolyan nem is került szóba. A Mátyás király utca új szakaszának keleti oldala egységes megjelenésű lett, ami a város vezetésének kétségtelen érdeme. A társasházaknak-bérházaknak kivétel nélkül korszerűek az alaprajzi megoldásai. A kor ízlésének megfelelően a legtöbb házon az utcaképet „nyugtalanító" sok erkély, zárterkély illetve loggia épült. A sorból színvonalban kiemelkedik az első épület, - mely a Domonkos utca (ma Móricz Zsigmond utca) kegyes csalással barokkosított homlokzatú saroképületét követi (Mátyás király u. 1-3.)• Ezt Somlai Aladár építész tervezte, az épületen nemes arányokkal mutatkoznak a lakások nagy ablakai mindkét lakószinten, csakúgy az üzletportálok a földszinten. A következő házak építésénél „mutatkozott be" a Pécsről Sopronba települt Kalmár Dezső építőmester. A Kisfaludy utca sarkán álló lakóházának (Mátyás király u. 11.) nagyon jó az alap-