Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)
Regeszták
1560. szeptember 9. 275. (III. 128-129.) Walischné, Dorottya (jelenleg Rainer Simon felesége) és kiskorú gyermekei hagyatéki ügye. Walischné, Dorottya nevében Rainer kéri, engedélyezzék, hogy a megboldogult Walisch gyermekeinek örökbirtokait - azaz 1/4 szőlőt a Steinhaufendűlőben és az 1/16 szőlőt a Spern Steiner-dűlőben - a gyermekek nagykorúságáig minden számadás nélkül ő és jelenlegi férje birtokolja. A tanács a következő határozatot adta ki: Az asszony kérését visszautasítják, mivel Walisch javaiból már méltányos végkielégítést nyert. Ha az asszony férjével közösen a fent említett két szőlő birtokjogát éves elszámolás és az idei termés ellenében átvenné, ahhoz a tanács hozzájárul. 1560. szeptember 12. 276. (III. 248-130.) Nagy János és Durchhin János pere egy vitatott ház ügyében. Nagy János soproni polgár felesége, Magdolna édesapja, Graf Péter végrendeletében rögzített jogosultságainak megvédését kéri, mely szerint Szent György utcai házát nagykorúságának elérésekor édeslánya, Magdolna szabadon és tehermentesen örökli. Graf Péter utolsó akarata szerint a házat özvegye birtokolja haszonélvezetre, azon feltétellel, hogy karbantartja és minden közteher viselésével azt jó állapotban megőrzi. Az alperes a kérelmet visszautasította. Durchhin János előadta, hogy megboldogult feleségével - aki korábban Graf Péter hitvese volt -, Graf házát a soproni tanácstól - miután az düledező, rozzant állapotú volt - 280 font dénárért jogszerűen megvásárolta. Reméli, hogy tulajdonjogát fenntarthatja. Határozat: Közismert, hogy Durchhin János néhány évvel ezelőtt megjelent néhai feleségével és jelezte, hogy a házat nem áll módjában fenntartani. Előírták a szemle lefolytatását, amelyre a becsüsöket is kirendelték. Mivel a ház nagyon rozzant állapotban találtatott, és akkoriban a hozzá tartozó ültetvény szőlő még nem létezett, csekély értéket képviselt. Ezen kívül háborús idők és veszedelmek voltak. Tekintettel arra, hogy más árvák házai is e fenyegetett időben eladásra kerültek, a tanácsnak nem állt módjában másként intézkedni, ha el akarta kerülni, hogy az árva tulajdona tűzvész vagy egyéb más úton-módon kárba ne vesszen. A ház 300 font dénár értékhatárra becsültetett fel. Mivel Durchhin a házba, annak fenntartására néhány forint értékben pénzt fektetett, így részére a ház adásvétele 280 font dénár összegért jóváhagyatott. Nagy János a vételár jelentős részét készpénzben már megkapta, a hátra maradó összeget Durchhin szintén térítse meg részére. Durchhin vétel útján szerzett jogosultsága fennmarad.