Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

A következő határozatot hozták: A Zeiner örökösök az értékelés alapján kötelesek Margit asszonyt a malom és a ház 1/4 tulajdoni részéből 6 héten és 3 napon belül készpénzben a városi jogszokás értelmében kifizetni, a következő kikötései: Amennyiben a malom a jövőben eladásra kerülne, úgy az özvegy elővételi joggal rendelkezzék. 1553. augusztus 23181. (I. 204.) Végzés Müetler Jakab és Pfleger Orbán között a vitatott örökösödési jogosultságról. Peres eljárás vétetett fel a felesége, Lucia asszony nevében fellépő Müetler Jakab soproni polgár és tímár és a mostohafia, Ihring János érdekeit képviselő Pfleger Orbán soproni polgár közötti örökösödési rend ügyében, mivel Lucia asszony és János elhunyt édestestvéreinek, Ihring Máténak és Györgynek a végrendeletileg nem testált ingó és ingatlan hagyatékára Ihring János mint egyedüli jogos örökös tart igényt. A következő határozatot hozták: Pfleger Orbán nevelt fia, Ihring János nevében köteles Lucia asszonyt az elhunyt testvérek, Máté és György hagyatékában egyenlő jogú örököstársként elismerni. A felek között keletkezett perköltségek töröltetnek. 1553- augusztus 25. 182. (I. 202-203 ) Hagyatéki osztály a Sági örökösök és Preijï Tamás kiskorú fiának, Mihálynak gyámja, WeiJs Gáspár között. Preiß Mihály gyámja, Weiß Gáspár, az árva nevében mint legközelebbi rokon jogigényt formál a néhai Júlia hagyatékára, amelyet elhunyt nagyanyja, Sági Márta hagyott rá örökül. Weiß Gáspár követelése ellen Sági Márta fiai, leánya és unokái ellenvetéssel éltek. A következő határozatot hozták: Preiß Mihály csak az egyik oldalról, felmenő ágon rokon, és az említett javak lemenő ágon Sági Mártától származnak, ezért az alperesek Weiß követelése alól felmentetnek, hagyatéki igényüket — mivel legközelebbi lemenő ági rokonok - elismerik. Az apai javakat, amelyek Preiß Tamástól származnak, akadályoztatás nélkül szolgáltassák ki az árváknak. 1553. szeptember 6. 183- (I. 204-206.) Prasch Ambrus és Schmidt Tamás vitája egy leégett házhelyről. Prasch Ambrus és Schmidt Tamás soproni polgárok között húzódó vita során a Fischer Zsigmond és Winkler András házai között fekvő leégett házhely 120 font dénárra, az új ültetésű szőlőre ráfordított munka 25 font dénárra értékeltetett. A házhely becsértéke két egyenlő részre osztassék fel, a szőlőbe befektetett munka értékét Schmidt Tamás Prasch Ambrusnak térítse meg. Mivel a tűz által elszenvedett kárért Prasch Ambrus 30 font dénárban részesült, az összeg 1/3-át keletkezett káruk ellentételezéseként a gyermekeknek engedje át. Prasch részére felkínálták a ház újjáépítésének a lehetőségét - amelyben egy korábbi szerződés értelmében élete végéig lakhatott volna - ezzel azonban nem élt. A város a következő határozatot adta ki: Schmidt Tamás köteles a leégett házhelyet elfogadni és a házat újra felépíteni. Miután azonban vagyontalanságára hivatkozott, és arra, hogy nem is akarja a házat újraépíteni, számára a következő engedmény tétetett: a házhelyet a hozzá tartozó szőlőültetvénnyel együtt a legközelebb adódó alkalomnál adja el. Az így értékesített tulajdonból a felek mindegyikének szolgáltassák ki az őt megillető járandóságot.