Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

sára, s tőle is kérjen Isten szerelmére megbocsátást, s vallja be, hogy sértő beszéde méltánytalan volt, azt visszavonja, hogy sem Bálint mesternek, sem utódainak a jövőben sem becsületükben, sem mesterségükben ne okozzon hátrányt, vagy lekicsinylést. A büntetéspénz dolgában számoljon el a városbíróval. Hogy a felek a jövőben sem személyükben, sem feleségeik révén, vagy bármi egyéb módon meg ne sértsék egymást, a tanács büntetést helyezett kilátásba, amely szerint az a fél, aki akár bor, akár víz mellett, itt, vagy egyebütt bizonyítottan ilyen, vagy hasonló gyalázkodó, becsületsértő szavakat mond, a testi büntetésen kívül 10 magyar forintot köteles elengedhetetlenül a városi kamarába befizetni. Eisner közbenjárói, akik az ítélet meghozatalánál is jelen voltak: a tiszteletreméltó Leher Frigyes, Gergely szíjgyártó, Mair Sebestyén szabó, Mihály szabó és Miklós varga soproni polgárok. 1543. március 22. 70. (I. 110-112.) Egyezség Wohlfahrt Mihály bentesmester özvegye és fia között. Wohlfahrt Mihály Rainer János belső tanácsos, Fleischhacker Zsigmond és Schreiner András soproni polgárok jelenlétében, halála előtt lefizetendő adósságait feljegyeztette és rendet teremtett felesége, Katalin, valamint első feleségétől, Margittól származó fia, János között. Amikor Wohlfahrt ingatlan és ingó vagyonát leltározták, hogy az özvegyet.hagyatékában kielégítsék, s hitelezőinek a tartozást kifizessék, a város bekérte a tartozások jegyzékét és Wohlfahrtnak özvegyével, s fiával kapcsolatos rendelkezéseit. Ezeknek egybevetése után úgy találták, hogy a 11.8 font dénárra rúgó igazolt adósságot az egész leltározott vagyonból nem lehet kifizetni és Wohlfahrt rendelkezéseit végrehajtani. Tölti Mihály városbíró, Stainer Lipót belső tanácsos és Rosenkranz városi jegyző utasítást kaptak, hogy az özvegy és rokonsága, azután Gartner Mátyás és Hummel Kristóf, a fiú kinevezett gyámjai a felsorolt adósságokat újból vegyék számba, jegyezzék fel, számítsák ki és adják össze. Ezt követően a meglévő és leltározott ingatlan vagyont és az ingóságokat becsültessék fel, az adósságokat törlesszék le. Ami megmaradt a tartozások kifizetése után, azon az özvegy és mostohafia osztozzanak meg becsületesen. A rendelkezés végrehajtására a mai napon került sor, amikor az özvegy már Grünwald Kristóf felesége és a leltárt, amelyből semmit sem hagytak ki, Grünwald, felesége s rokonsága, valamint a fiú gyámjai jelenlétében megerősítették. Az erről készült feljegyzés a városházán, a leltár mellett található. A tartozások kiszámítása, a leltár értékelése után és a körülmények figyelembe vételével mindkét fél tudtával a következő megegyezés jött létre: Grünwald és felesége a hiteles leltárban felvett ingatlan vagyont és ingóságokat elkülönítés és csökkentés nélkül, mint általuk vásároltakat és házasságba hozottakat, megkapják. Viszont kötelesek a feljegyzett és az időközben keletkezett jelentéktelenebb adósságokat kifizetni. A fiúnak nagykorúsága elérésekor, vagy amikor szüksége lesz rá, jusson 28 font dénár, ezért az összegért szolgáljon zálogként a belvárosi ház a mészárszékek mögött, az Új utca végén. Ezzel mindkét fél kielégítést nyert a hagyatékot, nászajándékot, apai és anyai örökséget illető igényében.