Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

Friedberger Farkas nagyanyjától, Pauer Jánosnétól származik, a másik fele pedig Friedberger Péter és felesége vásárolt tulajdona volt, s arról hitelt érdemlő írást nem tudnak felmutatni, hogy Henrik kovácsnak része lett volna benne. így nem volt joga ahhoz, hogy a ház felét valakire örökítse, ezéit ez és a nagyanyától eredő Graßner-szolo, továbbá a téglaszín melletti napszámnyi kaszáló Friedberger Farkasé legyen. Henrik kovács a feleségével Annával, Farkas édesanyjával közösen szerzett javaknak csak fele részét örökölhette, így az Irnfriedben lévő szőlőskert fele, továbbá a Weitzerben, a Leberbergen és a Hundsbergen lévő szőlők, valamint az Aitengrabenben lévő szántók fele illetik meg Friedberger Farkast. Az ingatlanok másik fele, amelyeket Henrik kovács nem hagyományozott feleségének Orsolyának, a ház fele, valamint az Irnfried-szőlő fele jussanak utóbbinak örökségként. A Friedberger Farkas panasziratában jelzett 26 font dénárnyi ingóvagyonból kerüljön részére 16 font dénár és minden, a kovács mesterséghez tartozó szerszám, a fennmaradó rész maradjon meg az asszonynak. A felek a szőlők dolgában, hogy azok szét ne darabolódjanak, barátságban egyezzenek meg. 1542. május 15. 63- (I. 100-101.) Paltram András végrendelete. Paltram András végrendeletét az özvegy, Veronika kívánságára, a Fellingből való nemes Leroch Farkas és Reiß János Sopron város akkori polgármestere a végrendelet szerint kinevezett gyám, valamint Rauch Kristóf, Paltram mostohafia jelenlétében felolvasták, kiegészítését pedig ismertették. Miután az özvegynek a kiegészítés miatt, Rauchnak a hagyaték ügyében volt ellenvetése, a kinevezett gyámot ismét felkérték e tisztségre és a tanács - egy esztendőre, s azt követően belátás szerint - őt kirendelte, hogy az ellentétek barátságban, bírósági ítélet nélkül elrendeződjenek, Paltram fiának Dénesnek javára. 1542. július 3. 64. (I. 101-102.) Megegyezés örökösödési ügyben Kriebl István és Merhart Bernát asztalosmester között. Kriehl István soproni polgár felperes feleségétől, Katalintól származó Jakab fia, valamint Miklós lisztmérő és felesége, Veronika hátrahagyott leánya Radigund nevében és Merhart Bernát asztalosmester, soproni polgár alperes felesége Apollónia, aki az említett Katalin és Veronika édestestvére volt, hagyatéka ügyében döntésért a városi tanács elé járult. Merhart felesége, Apollónia Jakab és Radigund nagynénje örökös nélkül, de végrendelet hátrahagyásával távozott az élők sorából. A tanács a következőképpen dötött: Az asztalos három derék személlyel elégségesen bizonyította, hogy felesége végakarata szerint rokonai a vagyonból nem kapnak többet, mint amennyit végrendeletébe foglalt. E szerint Kriehl Jakabnak jusson egy fiatal ökör, Radigundnak egy tehén és egy alsószoknya piros atlaszselyemből készült mellénnyel. Minden egyéb ingatlan és ingó vagyon maradjon meg férjének, tekintettel arra, hogy neki nem volt öröksége, a javakat férje örökölt pénzéből és munkájából, amihez ő csak kis mértékben járult hozzá, vásárolták. Apollónia végakarata így valósuljon meg. Mivel a közös szerzeménynek nevezett vagyon fele része a városi jogszokás szerint az életben maradt házastársnak nem sajátja, ahhoz csupán haszonélvezeti joga van, s mivel a hagyatéki vagyon nagyon