Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

1538. május 21. 30. (I. 52-53.) Katter Lőrinz megfenyegette a Meggyesről való Schneider Simont. Schneider Simon megjelent a tanács előtt panaszolva, hogy Katter Lőrinc varga a sógornője és elhalt fitestvére ügyében a tanácsban tartott tárgyalás miatt őt haszontalan szavakkal illette, s okolta a számára kedvezőtlen ítélet miatt. Megfenyegette, legyen óvatos, nehogy baj érje. Katter szerint Schneider abban az időben községi bíróként több adósságáról számolt be a tanácsnak, fitestvére elhagyta, s okozója volt annak, hogy sógornője eladta a házat és az őt illető szőlőtermést elosztotta. Nem fenyegette meg Schneidert, csupán azt mondta, tartózkodjék attól, hogy neki és saját magának kárt okozzon. Mair György jelenlegi községbíró is igazolta, hogy Katter előtte Schneider Simont megfenyegette. A tanács Katter szegénységét figyelembe véve őt a panasz alól felmentette azzal, hogy hagyjon fel a felesleges és fenyegető beszédekkel Schneiderrel és a többi meggyesiekkel szemben is. Ha a Sopronhoz tartozó területek bármelyikén mégis rajtakapnák, valamenynyi eset beszámításával alaposan megbüntetik. 1538. május 24. 31. (I. 53-54.) Manusch zsidó és a Bécsújhelyről való Egyed tímár pere a néhai Zsigmond szűcs hátrahagyott tartozásáról. Manusch zsidó jelentette, hogy Zsigmond szűcs, soproni polgár szép summa pénzzel adósa maradt. Utalással a tanács ajánlatára, hogy ha a Sopron fennhatósága alá tartozó területen Zsigmond szűcstől származó ingatlanról tudomást szerez, az kielégítésének alapjául szolgálhat, bejelenti, hogy a szűcs árváinak tulajdona a Leberberg-dűlőben fekvő szőlőskert, a mellette lévő rét és néhány hold Winkl-nek nevezett szántó, valamint egy káposztáskert. Kéri, ezeknek terhére fizessék meg a tartozást. Megjelent a tanács előtt a szűcs gyermekeinek gyámja, Egyed tímár Bécsújhelyről és közölte, a gyerekek ingatlanai nem az apáról szálltak rájuk, hanem azokat anyai nagyanyjuk, Rädler Mihályné, Dorottya íratta nevükre. Mivel sem a gyerekek nagyanyja, sem a gyerekek nem adósai a zsidónak, a fenti földtulajdont az adósság kifizetésére igénybe venni nem lehet. A tanács ebben a szellemben határozott. 1538. július 19. 32. (I. 55-56.) Tölti Mihály vitája Kaiser Kristóf végrendeletéről az özveggyel. Tölti Mihály úr felesége, Kaiser Kristóf első házasságából származott leánya, Margit nevében megjelent a tanács előtt. írásban ellentmondott Kaiser végrendeletének és kérte annak érvénytelenítését. További kérése, váljék lehetővé, hogy felesége az atyai örökséghez hozzájusson. Kaiser Kristóf özvegye, Erzsébet törvényesen született leánya, Krisztina nevében a végrendelet megerősítését kérte. A tanács határozata: Kaiser első feleségének halála után Tölti a városi szokásjog szerint anyósának minden ingóságát megkapta, s [Kaiser] jószántából Töltlnek és feleségének 50 font dénárt, s Margitnak becsületes hozományt adott. Mivel a kisgyerek még neveletlen, s az elhunyt Töltlnéről sem feledkezett meg, a végrendeletet hatályosnak ismerték el és megerősítették.