Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Előszó

előtt tartva, a polgároknak még az egyszerű, jelentéktelen ügyes-bajos dolgaira is többé-kevésbé befolyással volt. A városi kancellária 14. sz. végi kialakulásával egy időben a fontosabbnak tartott ügyeket a város mindenkori jegyzője írásban rögzítette, bejegyezte a városi könyvekbe: Stadtbuch 1390-1517 (1530. évi elnevezése: „Burgkrecht oder Grundbuch" - Házi i. m. II. 1., 1-139. o.). A másik városi könyv az 1393-1472. közötti éveket öleli fel, vannak benne ugyan 1374-ből és 1389-ből is bejegyzések (Házi i. m. II. 1., 140—178. o.). A városi könyvek száma, különféle elnevezésekkel (Alt Gerichtsbuech, Gedenckhpuech, Geschäftsbuech, Grundbuch stb.) az idők folyamán megnőtt. Ugyanabban az időben megindult a helyi igazgatással járó tevékenység írásba foglalása is. A városi számadások (polgármesteri, jegyzői, kamarási) elsője 1400-ból való (Házi i. m. II. 2., 292-295. o.). Az első ránk maradt adóelszámolás 1416-ban íródott (Házi i. m. II. 2., 305-306. o.), az első megmaradt kórházszámadás 1420-ra vonatkozik (Házi i. m. II. 2., 306-313- o.), a gabona- és bordézsmajegyzékek sora 1417-tel kezdődik (Házi i. m. II. 2., 314-316. o.), adójegyzékek pedig 1424-től kezdődően maradtak fenn (Házi i. m. II. 2., 316-337. o.). A város polgárságának (1548-tól kezdődően választópolgárságnak) évenként tartott üléseiről, a felvetett észrevételekről, kívánságokról készült jegyzőkönyvek (Gemeinbetrachtung) első megmaradt példánya 1455-re utal (Házi i. m. II. 2., 16. századra kialakult a gyakorlat, hogy bizonyos ügyeket, ügyköröket - ha nem is töretlen következetességgel az időt, a tárgyköröket illetően - egyazon városi JL AJcönyvbe jegyezték be. Az ezúttal kiadott magyar nyelvű regesztakötet három városi könyvből készült. A könyvek zömében a városi tanács jogszolgáltatási tevékenysége során hozott döntéseket, határozatokat, végzéseket tartalmazzák, s csupán elvétve foglalnak magukba városigazgatási, városbírói, bírósági határozatokat. A használatos nyelv, néhány latin bejegyzéstől eltekintve a német. Az első két könyv kötése modern, az 1940-es években készült. Az első, az 1533-1565. éveket felölelő kötet (Lad. IX. et I. Num. 4.) lefejtett külső kötési táblájának felirata: „Gemainer Statt Odennburgkh Abschiedt Puech" (223. sz. kódextöredék), a volt belső kötési táblán pedig: „Abschid vnd Gedenckhbuch" felirat olvasható (224. sz. kódextöredék). Első bejegyzésének szövege: „Gemainer Statt Ödenburg Bürgerlicher Hanndlungen vnnd derselben Gerichtlichen Endtschiedt Buech, angefanngen Anno etc. als man zallt tausennt Fünffhundert vnnd in Dreyvnnddreissigistenn. - Jacob Auer der zeitt Stattschreyber". Az első kötet mérete: 330 x 230 x 33 mm, a másodiké: 323 x 233 x 14 mm. Ez utóbbi az 155l-es évet öleli fel. Első bejegyzése: „In dem Namen Gottes Amen, Anno domini den (áthúzva: Neunundzwaintzigisten) 25. tag des Monats Mai Nach Christi vnnsers herrnn vnnd saligmachers geburt (!), Bin ich Valentin Jeckell der siebenn freyenn kunstenn Magister, der Rechtenn Baccalaureus vnnd von Bapstlichem gewalt offner vnnd geschwarnner Nótárius in mein zuuor angenumen Ambt der Statschreiberey zu Ödenburg zum erstenn mal gestanndenn, vnnd nachfolgende Articl so in Rat furkumen sein ordenlich beschriebenn". A harmadik kötet egykorú díszes barna bőrkötésű, a kötés sérült, töredezett, felirata: „Entschiedt Buech etc. 1554.", mérete: 335 x 214 x 45 mm. Indító bejegyzése: „Der Khuniglichen Freyen Stat Odenburg gerichtlich enschiedtbuech. Anno etc. 1554. - Durch mich Grégorien Gäspitz der Zeit Statschreiber angefangen". - A kötetek levéltári jelzete: SVL IV A. 1003/a. 1-3- A szövegben a regesztaszámot követő 173-182. o.). * * *