Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából (Sopron, 1996)

BEVEZETÉS

vidék nemesi községeiben lakó kurialistákról sem. Közöttük a verbalitás lehetett a meghatározó.

25 A XVI. századi Sopron megye területén még ha időben olykor óriási megszakításokkal és olykor területi hatókör csökkenéssel is, de működött a törvényhatóság akkor már egyetlen hiteleshelye, a csornai premontrei konvent. Kapossy Péter premontrei prépost halála után 1542-től a prépostság élére a kegyúr, a kapuvári uradalom mindenkori birtokosa — a XVI. század során a Nádasdy család tagjai — jelölte ki az általa megfelelőnek tartott személyeket, a kommendatorokat. A második kommendator, Kamonczy Gergely (1559-1571) gondoskodott a konvent megőrzéséről és az kisebb körben folytatta a hiteleshelyi tevékenységet. Az 1570. évi protestáns dúlás, majd az ezt követő „interregnum" után 1573-ban a korábban a vasvári káptalannál szolgálatot teljesítő, s ott az őrkanonoki stalhimot is betöltő Galamboki Máté kapta meg a prépostságot (1573-1594). O az 1574:XXXII. tc.-nek érvényt szerezve helyre állította a konvent működését. A nemességet nyert prépost halálával időlegesen megszűnt a csornai konvent hiteleshelyi tevékenysége, és az iratok jelentős része átmenetileg a vasvári társaskáptalannál, illetve a győri ferenceseknél került elhelyezesre. A családi archívumokban fennmaradt XVI. századi magyar nyelvű iratok közül a legnagyobb számú a petőházi Zeke család levéltárában található. A Pozsony megyéből származó família, a Nádasdy Tamás szolgálatában álló Zeke György Pető János leányával, Kovách Tamás özvegyével, Pető Piroskával 1553-ban kötött házassága révén (1. sz. irat) gyökeresedett meg Sopron megyében. A birtokszerzést jelentő frigyből egy fiúgyermek, Zeke János született, akit 1586-ban a megyei esküdtjei közé választottak. E lépéssel vette kezdetét a Nádasdy szolgálatába állt família A körmendi uradalom területén (Vas m.) az 1600-1812 közötti paraszti írástudást vizsgáló gazdag irodalomjegyzékkel ellátolt munka: Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Bp. 1992. 1 17-179.p., A korábbi kutatások eredményeit is felhasználó XEX. századi analógia: Hiicii József Imi tudás Veszprém vármegyében a XEX. század közepén. In: A Dunántúl településtörténete VII. Szerk.: Somfai Balázs, Veszprém, 1989. 457-465.p., Uő.: Alfabetizáció és társadalom a XEX. századi Veszprémben = Levéltári Szemle 1995. 4. sz. 38-46.p. A XVIIXVIII. századi magyarországi alfabetizáció alapvető összefoglaló feldolgozása: Tóth Istx'án György: Mivelhogy magad írást nem tudsz... Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp. 1996. Hon'á/h Tibor Antal: A csomai premontrei prépostság commendatorai a XVI-XVII. században. [Keszthely], é.n. 3-8.p., Belitzky János: A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetiségi kegyuraság korában. = Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. I. 1936. 62.p.