Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából (Sopron, 1996)

A MUTATÓKRÓL

MUTATÓK A XVI. századi magyar nyelvű iratokat publikáló forráskötethez külön személy- és helynév-, illetve tárgymutató készült. Az első két mutató esetében a feloldott, átírt nevek mellett ( )-ben megadtam a szövegekben található betűhív névalakokat is, melyek sorrendisége a kronológiai előfordulás lehetőség szerinti megtartásával készült. A személynévmutatónál bár figyelembe vettem a téma összegző nyelvészeti kézikönyvét, a vitathatóbb esetekben mégis a betűhív, vagy az ahhoz igazított névalak került felvételre.

1 A helynevek beazonosításához elsősorban Csánki Dezső mára már klasszikusnak számító történeti földrajza ide vonatkozó köteteit használtam fel. E könyvészeti forrás mellett a 30. sz. regeszta esetében óriási haszonnal forgattam a XVI. századi Baranya megyei dicajegyzékeket feldolgozó kiváló adattárat is.

2 A Sopron vármegyei települések esetében a településnév, illetve a ( )-be tett betűhív átiratok után soha nem tettem ki a vármegye megnevezését, míg más történeti törvényhatóságok esetében ezt [ ]-ben közöltem. A történeti Sopron vármegye Ausztria Burgenland tartományához tartozó településeinek mai nevét az ország jelölésével (A.) [ ]-ben megadtam. A rendelkezésemre álló adatok alapján bizonytalan datálású településeket *-gal jelöltem.

3 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Bp. 1993. (Ilyen problémás eset pl. az Akach családé is; Sopron és Vas megye területén ismert mind az Akács, mind pedig az Akacs írásmód, míg az említett kézikönyv leginkább az Akác-ot ajánlja.) Elsősorban: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. IIIII. köt., Bp. 1894-1897., Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéből (1542, 1551, 1564) In: Baranyai Helytörténetírás 1972., Pécs, 1973. 7-126.p. Bár a Sopron vármegyei települések esetében az 50. sz. forrás helynévanyaga önálló feldolgozást is megérdemelne (Csáford és Jármánháza, Kenyérsütőság etc.). Az bátran kijelenthető, hogy a párhuzamos német magyar — esetlegesen horvát — helynévadás egymásnak való megfeleltetéséhez és a jelenlegi lokalizációhoz az iratokban szereplő települések döntő részénél egy későbbi korszakkal foglalkozó kötet is kiválóan használható: Magyarország történeti helységnévtára. Sopron megye (1773-1808). Szerk.: Borsodi Csaba, Bp. 1990.