Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Tirnitz József: Soproni polgárjogot nyert művészek és a képzőművészettel kapcsolatba hozható mesteremberek a XVI-XIX. században

Jegyzetek 1 ) HÁZI Jenő: A soproni polgárjog megszerzésének története. — Soproni Szemle. 1941.272. 2) HÁZI Jenő: im. 273. — Ezen a helyen is megköszönöm Dr. Házi Jenőnek, Sopron város ny. főlevéltárosának szíves készségét, amellyel anyaggyűjtési munkám teljességre törekvésében segítségemre volt, kiegészítésképpen pedig mintegy 550 iparos adatatit rendelkezésemre bocsátotta. 3) A számszerűség szerint történő értékelés ebben az esetben hamis képet adhatna, mivel az időszakok tartalma nem azonos. A változás inkább az arányok módosulásán mérhető le. 4) CSATKAJ Endre: Művészettörténeti áttekintés. — CSATKAI Endre-DERCSENYI Dezső: Sopron és környéke műemlékei: II. kiadás. Bp. 1956. 129., 132.. 133. Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár. Sopron: Sopron városi tanácsülési jegyzőkönyv 1609. 169. és 1659. 197. 5) Számukat és arányukat mind az összegezésben, mind a periódusok szerinti részletezésekben az egész részeként szerepeltetjük, hogy hamis kép ne keletkezzen egy esetben sem. 6) A fentebb részletezett okok miat a 16-17. századra vonatkozó határozott szám — és arányadatok sem ebben az esetten, sem a továbbiakban nem fedik a tényleges helyzetet. Inkább tájékoztatás jellegűek, mivel nagy vonalakban mégis sejtetik az idcáramlás arányát és valamelyes következtetésekhez kézzelfogható alapot szolgáltatnak. A történelmi Magyarország határain belül és a hazánkon kíviil fekvő egész területet, amelyről iparosaink városunkba érkeztek, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért és bizonyos megfontolásokból nagyobb tájegységekre osztottuk fel. A megfontolások egyike: hogyan lehessen elkerülni annak a bár lényeges, de sok bonyodalmat okozó körülménynek állandó figyelemmel kísérését, milyen módon változtak egyazon földrajzi hely, vagy terület birodalmi, ill. dinasztikus függőségi viszonyai, vagy miképpen alakult önállóságának helyzete az idők sodrában. Másik megfontolás annak a mérlegelése volt, vajon hogyan érvényesült Sopron város vonzó hatása közvetlenebb szomszédságára és az ország más vidékeire. Ezért az egészen közel fekvő területet vármegyénként, a távolabbi hazai tájakat pedig országrészenként vettük fel. A Magyarországot távolabb karéjban körülvevő egész német nyelvterületet két részben fogtuk össze. A tőlünk északnyugat-északkeleti irányban fekvő tájegység az egyik, amely lényegében nyugat felől az Elba torkolatától, kelet felöl pedig a Mosel torkolatától Sopron irányába húzott elméleti vonalak között terül el. A másik pedig a nyugati német vidékeket foglalja magába, s Svájctól az Elba torkolatáig terjed. Önálló egység még a városunktól észak-északkeleti irányban elterülő szláv (gyakorlatilag cseh és morva) nyelvterület. Külön egységként kezeljük Ausztriát, Svájcot, Horvátországot és Olaszországot. 7) Krajnát is beleértve. 8) Az arányszámok az egyes iparokon belül a polgárjogot nyert mesteremberek összlétszámához viszonyítottak.