Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában

Amikor Rauch András 1629-ben Sopronban elfoglalta az orgonista állást, akkor már az akkori viszonyokhoz képest tekintélyes zeneszerzői működésre tekinthetett vissza mert az 1621-1627. évek között nem kevesebb, mint 4 munkája jelent meg nyomtatás­ban. * Ezek a zenei szerzemények természetesen nem lehettek ismeretlenek a soproni polgárok előtt sem, minek bizonyságára elég legyen arra hivatkoznom, hogy az 1629-ben meghalt soproni kántornak, Wiegelcb Bálintnak könyvtárában Rauch András: Thymia­terium musicale című 1625-ben megjelent műve már feltalálható. 41 * (H.J. eredeti ki­emelése! — NA.) Sopron városának Rauch András orgonistához fűzött minden várakozása valóra vált. Kitűnően megállotta helyét mint orgonista. Mindenki meg volt vele elégedve, de másrészt Rauch is nagyon jól érezte magát Sopronban. Ennek a kölcsönösen átérzett megelégedett­ségnek volt a következménye, hogy sem a városnak, sem Rauchnak nem jutott eszébe, hogy éljenek a megbízó levélben kikötött negyedévi felmondási joggal. Sőt Rauch ennél még tovább is ment, amikor 1643. március 30-án megszerezte a soproni polgárjogot és letette a polgáresküt. 42 * Ez az eskü abban az időben egyenlő volt a magyar állampolgár­ság és a soproni illetőség (eredeti kiemelés! — NA.) el­(44. oldal:) nyerésével. E polgáreskü alapján Rauch András ünnepélyesen magyarnak vallotta magát és számunkra nem marad más hátra, minthogy őt elhatározásához képest magyar­nak tartsuk és mondjuk. Rauch András a legkiválóbb soproni zeneköltő, aki életével és működésével ennek a városnak történetétől elválaszthatatlan. Zenei alkotásaival és azoknak értékelésével még senki sem foglalkozott. Egyedül az 1648-ban megjelent Currus triumphalis musici..., c. szerzeményéről állapítja meg Prinz, hogy stylusa nagyszerű és pompás. 43 * Munkáinak nagyobbik részét külföldön őrzik és így azok napjainkban csak nehezen hozzáférhetők. Az első feltétel ahhoz, hogy zeneköltői nagyságát tárgyilagosan elbírálhassuk, az lenne; hogy egyik zenei paleographusunk minden alkotását átültetné mai hangszerelésbe. Erre nézve Nádasdy Kálmán tette meg az első lépést, amikor az 1935-ben kiadott Társas énekek három hangra c. munkájában Rauch Andrástól két dallamot közöl, a 4. és 15. sorszám alattiakat. E dallamokhoz versezetet Nádasdy írt. Addig is, míg Rauch zeneköltői működése megfelelő elismerésben és méltatásban részesül, az alábbi életrajzi adatoka t azért gyűjtöttük össze és azért közöljük, hogy ezáltal megkönnyítsük élete történetének ismeretét, amely nélkül a zeneszerzői tevékenységét sem lehet teljesen megérteni. Rauch életéről mindaddig, amíg Sopronban le nem telepedett, vajmi keveset tudunk. Az alsó-ausztriai Poltendorfban született 1592-ben nemes szülőktől. 44 * Ifjúsága, tanul­mányai, első szárnypróbálgatásai egyelőre ismeretlenek előttünk. Inzersdorf előtt minde­nesetre Hernalsban volt az alsó-ausztriai evangélikus rendek orgonistája. Csak sajnálni lehet, hogy Rauch hagyatékában leltárba vett iratai, levelezései csekély kivétellel elvesz­tek, mert alapjában véve szintén nem sok az, amit soproni életéről és működéséről felso­rolhatunk. 1631 -ben a város az egyik temploma számára 80 font dénárért megveszi Rauch regal­ját. 45 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom