Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában

matya, így csak sejtjük, hogy ez az énekcskönyv bizonyára Soproni énekeskönyv lehetett nyomtatásban és mint ilyen legalább 56 évvel megelőzte az 1700-ból legrégibbnek ismert Oedenburgisches vollständiges Gesang-Buch-ot (Szabó: RMK. III. 4225. sorszám.). Rauch András soproni évei alatt igen bőséges zencköltői tevékenységet fejtett ki. Mielőtt Sopronba költözött volna át állandó lakónak, előzőleg Nürnbergben már két zenei müve nyomtatásban megjelent. Ezekhez csatlakozik további 4 munkája, melyek kivétel nélkül Bécsben kerültek nyomdába az 1634., 1641., 1648. és végül 1651. években. Mendel H.: Musicalisches Conversation-Lexikon VIII. 249. szerint hely és évszám nélkül Rauch András szerzeménye lenne (a) Deutsche Messen und Motetten zu 3 und 4 Stimmen mit Violine c. munka is, így elmondhatjuk, hogy Lackner Kristóf után 171 l-ig bezárólag ő fejtett ki legnagyobb irodalmi működést, de míg Lackner írásai prózában jelentek meg, addig Rauch költeményekben és zenében tevékenykedett és szerzett nemcsak magának, hanem Sopron városának is el nem halványuló dicsőséget. E nagyarányú működése mellett a soproni városi tanácsot főleg újév alkalmával sokszor megörvendeztette alkalmi szezrzeményeivel és e soproni tanács nem is fukarkodott tallérokban, dukátokban vagy koronákban megjutalmazni. Csak sajnálni lehet, hogy ezekből az alkalmi alkotásaiból tudtunkkal egyetlen egy sem maradt fenn számunkra. A vallásszabadság jegyében. Rauch András. (1606-1674) — a teljes mondat H.J. aláhúzása! —N.A. Bár ez a Rauch-tanulmány szerves része (I. Rész. 3. fejezet) Házi Jenő kéziratos, zenei tárgyú nagy munkájának, Rauch András személyéhez kötődése, színes, gazdag kor-és városrajza a különállóság kritériumait is biztosítják számára. Házi Jenő jegyzeteivel teljességében közreadjuk. (33. oldal:) Az 1606.évi bécsi béke a nemességnek, a végvári katonaságnak és a szabad királyi városoknak a katolikus vallás sérelme nélkül biztosította a szabad protestáns vallásgyakorlatot. Ezzel a szabadsággal élt Sopron városa is, am ikor 1606. szeptember 17-én Egerer Jakabot, november 5-én pedig Fuchsjäger Istvánt megfogadta evangélikus lelkészeinek, kiknek fizetését a városi kamarából folyósította.

1 * A tanító személyzet továbbra is a Szent Mihály templom pénztárából kapta fizetését, miből következik, hogy a'városplébános felügyeleti joga alá tartoztak volna. A katolikus hívek nagy hátrányára a városplébánosi állás éppen ebben a kritikus időben üresedésben volt és amikor azt 1608-ban betöltötték, ez a közbeeső két esztendő elégséges volt ahhoz, hogy a Szent György kápolna mellett a Szent Mihály templom is az evangélikusok birtokába menjen át az ispotályi kápolnával együtt, a tanszemélyzet pedig kikerüljön a városplébános felügyelete alól. Az újonnan megválasztott városplébános, Mayr Gáspár megelégedett a Szent Lélek kápolnával. Ez az előző időhöz viszonyítva érthetetlen engedékenység következménye lett, hogy ebben a korszakban katolikus egyházi zenéről egyáltalán nem beszélhetünk, viszont ezzel szemben az evangélikus egyházi zene virágzásnak indult. Mindamellett az evangélikus városi tanács egy ideig még nem merte evangélikus papjainak fizetését a Szent Mihály templom vagyonából fedezni, sőt amikor a magyar prédikátor mellé magyar iskolát is alapítottak,