Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában
egy-egy tiszteletpéldányát nemcsak a polgármesternek és városbírónak, hanem a többi tanácsosnak is Rauch bizonyára megküldte. Mivel ebben az időben Lackner Kristóf még aktív tagja volt a tanácsnak, így teljes joggal feltételezhetjük, hogy Rauch benne kiváló pártfogóra talált, ki minden művészetért közismerten lelkesedett. A tanács egyébként azzal mutatta ki nagy elismerését Rauch zeneköltői tehetsége iránt, amennyiben a meghívó levelében belevette, hogy reméli, hogy a templomi zenét „compositioival" emelni fogja. Rauch a meghívásért Plueg János ügyvéd útján mondott köszönetet a tanácsnak, egyben ígérte, hogy templomi szolgálatát szorgalmasan fogja ellátni, ugyanő kérte, hogy szolgálatának kezdetét a húsvéti ünnepek óta (ápr. 15.) számítsák arra való tekintettel, hogy már 5/4 év óta működik a templomban, azután a 6 öl fát emeljék fel 10-re, és térítsék meg neki azt a 4 birodalmi tallért, amit a positiv megjavítása fejében az orgonakészítőnek fizetett ki, végül a mostani lakbéréhez nyújtsanak segítséget. A tanács válaszában kijelenti, hogy a szolgálat kezdetéhez ragaszkodik, a tüzelőfa dolgában nem zárkózik el az emeléstől, a lakás tekintetében pedig egy kis türelemre inti, a 4 birodalmi tallér kiadását a templomatya térítse meg. (A „Jegyzetek "-ben: 5., Tjkv. 263.) A bor mennyiségének felemeléséről itt nincs szó, de tudjuk, hogy azt a tanács 1630-ban saját elhatározásából 8 akóban állapította meg. 6 * (A „Jegyzetek "-ben: 6., 1630. évi számadáskönyv 69/a.) így vette kezdetét Rauch szolgálata mindkét fél teljes megelégedésére, amely háborítatlanul tartott Rauch haláláig, ami 1656. máj. 23-án következett be. 7 * (A „Jegyzetedben: Lochner Naplója III. 38.) Annak bizonyítására, hogy Rauch mennyire jól érezte magát új otthonában és mennyire meg volt elégedve az állásával és a tanácsnak iránta kimutatott jóindulatával, elég legyen, ha jegyzetben egész terjedelmében közlöm 1632. okt. 6-iki keltezéssel Rauchnak egyetlen f ennmarad t levelét, amelyet a tanácshoz intézett, amelyben nekik ajánlotta Dávid királynak általa megzenésített 15 zsoltárát (4. oldal) és azokat a betoldásokat, amellyel a litániát néhány szükséges és szép záradékkal és versikékkel kiegészítette. 8 * (A „Jegyzetekében: 8., Lad. XII. et M. fasc. 4. nr. 185.) A meghívó levél szövegének tanúsága szerint Rauch András csupán a templomi zenéért volt felelős. Amennyiben nagyobb ünnepek alkalmával néhány zenészt tudott maga köré gyűjteni, úgy ennek a kis zenekarnak betanítása is az ő feladatához tartozott, ezzel szemben a templomi éneket már a kántor vezette és ha énekkara volt, annak ő volt a karmestere. Természetesen az orgonista és a kántor közölt szoros együttműködésnek kellett lenni, hogy a zene és az ének összhangja biztosítva legyen. Mivel Sopronban nem jó szemmel nézték, ha egy meglett korú férfi, kinek jó állása van, nem él házaséletet, ezért Rauch András barátai és ismerősei tanácsára, hogy ez a szálka se legyen beszéd tárgya, elhatározta, hogy megházasodik. Ebben az. időben Sopronban az evangélikusok születési anyakönyvet már vezettek, de házasságit még nem, így nem volt könnyű megállapítani azt, hogy első nejét, Wagner Rozinának, akivel legkésőbb 1631 farsangján köthetett házasságot, mi t abból következtetünk, hogy első gyermeke 1632. jan. 22-én született.
