Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Bircher Erzsébet: A helyi politika autonómiájáról (Sopron a két világháború között)

kaját erőteljesen befolyásolta az a körülmény, hogy mind a munkásság, mind az agrárproletariátus érdekérvényesítése nehézkes, megosztott volt. A szociálpolitika csődje az, ha a szegénypolitika válik jellemzővé szociálpolitika néven. Ez utóbbit, tehát a szegénypolitikát is megkísérelték országosan egységes szabályozás alá vonni. P. Oslay Oswald egri ferences rendfőnök kidolgozta azt a segélyezési redszert, amelyet 1927-ben „Egri Normanként bevezettek, s amelyet 1936-ban „Magyar Normává" emelve a városok részére kötelezővé tettek. ,Állandó otthoni karitativ szegénygondozás" volt a norma legfőbb elve, melynek három alapja volt, a Városi Szegényügyi H ivatal, ahol az ún. szegénykatasztert vezették, (ezt felügyelte a helyi notabilitásokból álló Szegényügyi Bizottság,) Adománygyűjtő Hölgybizottság, és a Szegénygondozó Nővérek munkájára alapozva. ' A soproni szegénygondozás a norma szintjét meghaladta azzal, hogy képes volt a krízisek és bajok fizikai enyhítésén túl gazdasági döntésekkel magát a krízist is kezelni. Természetesen sem akkor, sem a későbbi évtizedekben nem került sem Magyarországon, sem Sopronban olyan helyzetbe a szociálpolitika, hogy minden kérdést megoldjon, minden bajt orvosoljon. Elismerésre méltó azonban, hogy a vizsgált évtizedekben a városi politikai elit mindig azon igyekezett, hogy a lehetőségekhez mérten a rászorulók érdekeit is figyelembe véve döntsön. Összegezve a leírtakat: úgy vélem, hogy a helyi politikának volt és van olyan mozgástere, melynek határai nem feltétlenül szűkösebbek, mint az országos politikáé. Ahhoz azonban, hogy a helyi adottságokkal élni lehessen, elemi szükséglet, hogy a város politikai környezete ne gátolja, hanem a lehetőségeihez mérten segítse a város törekvéseit. Ha ez megvan, akkor nemcsak tehetséges politikusokból álló városi vezetés, jól artikulált érdekérvényesítési rendszer és kölcsönös, politikai alkukra alkalmassá levő tárgyalási készség szükséges. Jegyzetek 1) RÁNKI György: Állam és társadalom a kél világháború közötti Közép-és Kelet Európában. (Előadások a Történettudományi Intézetben 1.) Budapest 1986. 10-12. p. 2) G yőr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Soproni Levéltára (továbbiakban Soproni Levéltár) Sopronyi Thumer Mihály iratai XIV./28.I. 1 .csomósz. (továbbiakban Thurner iratok) 3) Soproni Levéltár: Thurner iratok III.2.csomósz. 4) Jelentésa soproni népszavazásról ésa magyar osztrák határ megállapításáról Szerkesztette: báró VILLANYI Frigyes Sopron, 1923 5) 1920 évi népszámlálás VI. M St K. Új sorozat 76. kötet. Budapest, 1929.77.p. 6) Soproni Levéltár. Polgármesteri Iratok: 22 675/1919. 7) Sopronvármegye 1922.VI.8. ílébelt Ede dr. programja Sopronvármegye. 1922.VII.20. az eredmények összegzése. 8) Vas Megyei Levéltár Szombathely Nyugat-Magyarországi Kormánybiztosság iratai, (továbbiakban Kormánybiztossági iratok) Elnöki iratok 254/1919. Sigrai kormánybiztos támogató felirata a kormányhoz: uo.elnöki iratok 238/1921.