Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

roni diadalmas népszavazás emlékünnepén vett részt az Irodalmi Kör, amelyet a soproni kulturális egyesületek közösen rendeztek, Sopronyi-Thurner Mihály dr., a Kör elnöke ünnepi beszédei, Mészáros Sándor alelnök ped ig prológust mondott. — 1932. február 18.: Mécs László a tanuló ifjúság számára tartott külön előadómatinét a „telt ház"-as színházban. — 1934. január 23.: A bécsi Burgszínház bemutatta Madách Imre: Az ember tragédiáját. A nézőteret megtöltötték Ausztria és Magyarország politikai, tudományos, művészeti és társadalmi életének reprezentánsai. Az előadáson a kör 30 tagja vett részt, akik autóbusszal utaztak oda s vissza. A résztvevők egy része hivatalos volt a bécsi magyar követség fogadóestjén is. — 1934. június 24.: Frankenburg Adolf, a Kör megalapítójának Szt. György utcai lakóházát művészi emléktáblával jelölték meg. Az ünnepi beszédet Sopronyi-Thurner Mihály dr. mondta, Mészáros Sándor — „A kercpesi temetőben" című költeményét mondta el. Az emléktáblát Haich Erzsébet budapesti szobrászművésznő készítette. 1936-ban a Kör br. Podmaniczky Pál egyetemi tanár indítványára a soproni erdők sétahelyein a magyar költők versidézetcit helyezte el. Kb. 30 tábla hirdette költői nyelven a természet szépségét. A szükséges összeget adományokból gyűjtötték össze, amelyet az egyesülelek, intézmények és magánosok támogattak anyagilag. — Berzsenyi Dánielnek és a Kis Jánosnak a líceum falán elhelyezett emléktábláját és Liszt Ferenc emléktábláját az Irodalmi Kör rendszeresen megkoszorúzta. Szereplés a Rádióban. — 1942. február 2.: A rádió egész nap Sopronról beszélt, értékeiről és szépségeiről. — A Frankenburg Irodalmi Kor és a Liszt Ferenc Zeneegyesület közös rádióestet tartolt a Kaszinó nagytermében. A műsor tökéletesen simult Sopron hagyományaihoz és ízelítővel szolgált művészeti életéből: 1. Bevezető beszédei mondott Berecz Dezső dr., aki részletesen taglalta, hogy Frankenburg Adolf mit lett a magyarságért. 2. Becht Rezső soproni hangulatképet olvasott fel. 3. Két csokorban a Sopronnal való vonatkozásban lévő régi költők (Kis János, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Gyóni Géza) és az élősoproni költők (Mészáros Sándor, Erdélyi Ti bor, Közi-Horváth József, Dorosmay János, Joós Sándor) válogatott versei kerüllek bemutatásra. A verseket Ujlaky László, a Nemzeti Színház művésze szaval ta. 4. A zenei részben a soproni Zeneegyesület vegyeskara pracklasszikusokat a.) Lasso: A hajnal szárnyas hírnöke; b.) Palestrina: Kert, lomb, virág; c.) Händel: Ó, csillagtermő ékes ég; d.) Esterházy Pál ( 1633-1713): Puer Natus, továbbá a soproni Gárdonyi Zoltán: A vacsárcsi halastó — népdalfeldolgozás és Horváth József: Kék Adrián (a Piave hőseinek emlékezete) című műveit énekelte. 5. Mozart: a.) Figaro házassága — Chérubin áriája; b.) Szöktetés a szerályból — Blondel áriája. Énekelte: Horváth Józsefné Dessewfy Bella. 1942. április 21. — A magvar rádió 20,15'-kor a Soproni Irodalmi Kör rádióestjét közvetítette. — Az est keretében Benkő László dr. főtitkár „Végvári irodalomszemlélet"ét és Becht Rezső: Ketten Kievből című novelláját olvasta fel Fejér József dr., míg Ujlaky László Gyóni Géza négy, és Erdélyi Tibor két költeményét szavalta el. Ének és zeneművészet A Frankenburg Irodalmi Körben amiként az irodalomnak, a zenei kultúrának is sajátos jelenségeit találhatjuk a politikai és társadalmi változások korában, forgatagában. A zenei beállítottság is a konzervativizmus felé hajlott, azonban ez nem jelent maradiságot, hanem a régi hagyományokhoz való hűséget és ragaszkodást. A magas zenei