Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

Tabéry Géza, alapító tagja volt az Erdélyi Magyar írói Rcnd-nek, amely hivatva volt a kétmilliós magyar kisebbség kulturális életének irányítására. — 1943. november 12-én néhány versét mutatta be. Csuka Zoltán, 1936. március 7-én a Pásztortűz című folyóirat születése címen szabadelőadást tartott. Herceg János, jugoszláviai író, a Kalangya c. folyóirat szerkesztőjének verseit és novelláit, valamint Örvös Lajos a Kelet Népe munkatársának verseit többször szerepeltették az. irodalmi estéken. Kapcsolat a fővárossal, testvér egyesületekkel és a vidékkel A vidéki írók fővárosba áramlása nem lehetett egészséges állapot. A legfényesebben igazolta ezt az erdélyi irodalom, amely a változott helyzet következtében önállóságra volt ítélve. így megalkotta a sajátos, az ízes, az erőteljes és utánozhatatlan erdélyi irodalmat. Kézenfekvő volt tehát, hogy a vidék irodalma is elismerést kapjon. E folyamatban a fővárostól távolabb eső művelődési központokra és azok hatásterületére nagy feladatok hárullak. Szükség volt arra, hogy a vidéki kultúreentrumok megismerjék, segítsék és támogassák egymásl. Ezt a célt szolgálták a kölcsönös látogatások. A soproni szereplők nagyszerűen megálltak a helyüket a szomszéd városokban és falvakban. Öregbítették Sopron és a Frankenburg Irodalmi Kör jó hírét-nevét is. Mindenült meleg baráti szeretet, ünneplés fogadta és kísérte őket ott tartózkodásuk alatt. Minden találkozó szimbóluma lett Sopron és a környező vidék összetartozásának és baráti együttérzésének. Minden találkozón ott volt az adott hely társadalmi és hivatalos életének sok vezető személyisége. Az országos irodalmi erők változatos megszólaltatása és a helyi irodalmi törekvések bemutatása nem meríthette ki az Irodalmi Kör tevékenységét. Fontos feladatának tekintette, hogy az irodalmi körre az országban is egyre jobban felfigyeljenek s rajta keresztül fokozott megbecsülést szerezzen Sopronnak. A budapesti szereplések azt mutatták, hogy az Irodalmi Kör működését a főváros is megbecsülte. A soproni írók és művészek Budapesten is megálltak helyüket. Csak elismeréssel lehet írni azokról, akik Sopron szellemi életéről, kultúrájáról és szellemi értékeiről emlékezetes tanúságot lettek az ország életének központjában. Szereplésüket a budapesti sajtó is elismeréssel fogadta. A fővárosiak megismerték Sopront és annak erejét, képességeit, ami ezekből igazán értékes volt, egy nagy közös cél érdekében érvényre is juttatták. Az ér in tkezésben egy-egy népes vándorgyűlésen meg lehetett ismerni a vidék kul túrtörekvéseit is. Egymással és egymásra hatva sok szépet és hasznosat lehetett lenni. A soproni újságokból, lapokból kigyűjtött adattár Látogatások: Csorna. 1925. március 12.: A Frankenburg Irodalmi Kör Jókai vándorülése. Csepreg . — 1927. decemeber 10.: Irodalmi est a csepregi mozi helyiségében. — 1928. december 1.: Irodalmi estély Csepregen.