Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

A népies irodalom képviselői: Bibó Lajos, erőteljes színekkel ábrázolta az alföldi parasztság életet.— 1925. november 12-én „Kardos magára marad" című elbeszélésével szerepelt. A „Juss" című paraszt drámájával emelkedett ki a szürkeségből, amely színdarabot 1927. márciusában mulattak be Sopronban. (A hódmezővásárhelyi Juss folyóirat címe ettől ered.) Nyáry Andor, A Magyar Otthon c. hetilap szerkesztője volt, melynek Sopronban sok előfizetője volt, mivel az irodalompártoló közönség viszontláthatta a lap hasábjain a soproni írókat (1920-1930): Szektor (Koszterszitz József dr.), Bakó József, Horváth Lajos, Mészáros Sándor... 1929. január 16-án egy népies hangvételű novelláját olvasta fel. Babay József, faluról szóló elbeszélései, színművei paraszttárgyúak, népmesével átszőve. — 1933. március 26-án a „Gyerek jézus" című elbeszélését olvasta fel, majd „A somogyi szélben" termett népdalok születéséről tartott előadást. Tamás Mihály, írásain is erősen érződik a harmincas években erősödő népi irodalmi mozgalom, amely újra felfedezte Tömörkényt, akit a falukutalás ősének, — a célirányos „szögedi embör" felfedezőjének, szegény emberek leghívebb és legigazibb barátjának ismerték. — 1935. október 20-án Tamás Mihály: „Szemmérték" c. novelláját és a „Drót" c. gyermekrajzát olvasta fel Szentimrey Lajos, majd az író személyesen 1939. január 19-én egyik érzclmességgcl átszőtt naturalista novelláját olvasta fel. Fekete István, 1937-ben tűnt fel — „A koppányi aga testamentuma" című történeti regényével. „Zsellérek" c. pályadíjnyertes regénye óta a legismertebb és legolvasottabb szépírók közé tartozott ( 1939). Állat történetei a legnépszerűbbek — 1942. december 8-án két remekbeszabott elbeszélését olvasta fel. Moher Károly, bátorította a népi tehetségek kibontakozását, bátran kiállt a német fajelmélet terjedése idején, például „Tibold Márton" c. regényével. Kuszák István — 1941. január 27-én — egy népies tárgyú novelláját olvasta fel. — Molter Károly 1942. április 12-én eredeti humorral rajzolta meg a magyar irodalom helyzetét. Kiemelten hangsúlyozta, hogy a magyar író Erdélyben is megtalálja a maga igazi otthonát. A Nyugat első nemzedékének képviselői: Ady és a Nyugat írói a magyar irodalom forradalmár megújítói voltak. Az Irodalmi Kör a keresztény-kurzus idején is kiállt az istentelennek kikiáltott költő mellett. Mindent megtett, hogy a közönség megértse szimbólumait, sajátos stílusát, költészetének erős politikai képét, szerelmi líráját és még istenélményét is. Ady Endre nemes hazafiságát megmutatta, hogy a társadalmi haladás érdekében az együtt lakó népeknek össze kell fogniok. Ez árad a „Magyar jakobinusok dalá"-ból: „... Mikor fogunk már összefogni magyarok és nem magyarok?" Ezaz összefogás megvalósult Sopronban. Szívesen olvasták Ady újszerű költeményeit, szembeszállva a konzervatív körök véleményével. Ennek bizonysága, hogy a fiatal Ady sorai megjelentek a napilapokban.