Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

Somogyvári Gyula, édesapja a Sopron vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója volt. Gyermekévcinek legszebb emlékei Sopronhoz fűzték. Az 1920-as évek elején 1929ig Gyula diák néven jelentkezett hazafias versekkel. Neve akkor eredetileg Freiszberger Gyula volt, a Magyar Távirati Iroda stúdiójának igazgatója. Gyula diák novellái és versei az akkor „divatos" magyar bánatról, örömről, reménységről és biztonságról szóltak. 1928-tól a Rádió irodalmi igazgatója. — Gárdos Kornélia 1929. március 18-án az Irodalmi Kör estélyen Somogyváry hal hazafias versét szavalta el. Somogyváry Gyula pedig a „Dal, amelyet nem daloltak el végig" című novelláját olvasta fel, majd „A soproni túszok" c. költeményét mutatta be. — 1937. novemberében a Nemzeti Színházban bemutatták „Hűség" című történelmi drámáját, amelyben Sopron játsza a főszerepet. — Sopronban 1934. december 13-14-én díszelőadás volt a népszavazás 14. évfordulójára. Ekkor itt is előadták a „Hűség" c. drámát. A történelmi színjáték Sopron magyar hazáját, a hazához való hűséget szimbolizálja, amelynek ára az áldozat. Eredménye a becsület és tisztaság. Alapötlete már olt volt az 1929-ben szavalt „Soproni túszok" c. költeményben. Sopron 1272-ben cseh kézre került és Spalatói Perc, a csehek zsoldosvezére meg is akarja tartani ebben a kézben. Nagyratörő álmai kiszólítják a város falai közül, de tizenöt soproni gyermeket cipel túszként magával. Abban az időben amikor Sopron kapui kinyílnak IV. Kun László hadai előtt, a soproni gyermekek feje a porba hull, és Sopron mégis megnyitja a kapukat. Hűséges szívvel, megtört lélekkel fogadja a magyar király. Ekkor a Szent Mihálytemplom harangja a hűség szentségéi hirdeti szerteszét. Hirdette IV. László idejében és hirdette 1921-ben is a népszavazás alkalmával. Somogyváry Gyula 1935-től a Sopron megyei csornai járás kormánypárti országgyűlési képviselője volt. Az országgyűlésen a második zsidó törvény ellen élesen tiltakozott, s ezért a németek 1944. március 21 -én letartóztatták. A mau thauseni koncentrációs táborból hazakerült. A Rádióban igazolták és nyugdíjat is kapott, azonban öt éves „hallgatásra" ítélték. Meghall 1950. november 5-én az internáló-táborban. Rcdcy Tivadar, 1937. április 17-én konzervatív szemléletű költeményeit adta elő. A konzervatív irodalom lényegében a polgári hagyományőrző pozitivizmust, a nemzeti klasszikus irányzatot képviselte. Ebből következett, hogy a versaillesi békerendszer politikai és gazdasági válsága miatt egy új ág, az irredenta irodalom keletkezett. Ennek jellemzője volt: az elcsatolt országrészek miatti fájdalomnak kifejezése; az őszinte, bánatos tanácstalanságoknak és útvesztéseknek előcsendülése; a magyarság bizalmának és hitének fenntartása az ezeréves határok visszanyerésében; a magyar katonai erények dicsőítésével a mili larista területszerzésre való buzdítás; a magyaros lelkületre hivatkozás alkalmával a színes nyelv és a hazafias pátosz használata. A huszonkettő szereplő közül szinte mindenki ezt a szellemet képviselte. Költők és elbeszélők a század előröl Aprily Lajos, a magyar lírai költészet egyik legkimagaslóbb erdélyi költője volt. A politikához nem szólt hozzá, de felejthetetlen képekben foglalta az erdélyi táj misztikus szépségét, s ezzel gazdagítva az érzelemvilágot is. Az Erdélyi Helikon szerkesztőjeként 1930. január 4-én négy versét mutatta be.