Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

hat az, ami volt, ha a legszélesebb körben tud működni, munkálkodni. Sopron lelkivilágá­nak kialakításán, ízlésének finomításán. Erre most annál inkább szükség van, mert a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében a magyar író elveszti a kapcsolatot a ma­gyar közönséggel. Már pedig az irodalom legfontosabb feladata, hogy a közönséget a könyvhöz szoktassa, s erre sosem volt még akkora szükség, mint most. A magyar iroda­lomban is szükség van egy szanálási akcióra, melyben nagy feladat hárul a vidéki körökre. Ök vannak hivatva az irodalom és a közönség között a személyes kapcsolatot fenntartani, a közönség érdeklődését felgerjeszteni az írások, a könyvek iránt. Szomorú volna, ha a közöny miatt éppen most némulna el a „tuba mirabilis" lélcknemesítő hangja". A harmincas években még több ember vált közönyössé. Eltávolította magától a kultu­rális érdeklődést és gazdasági életét azzal igyekezett szanálni, hogy kulturális szükségle­teiről lemondott. A munkában, gondokban élő ember irtózott a drámai problémáktól és csak a bohózat helyzetkomikuma iránt érdeklődött. Irtózott a lírai mélységektől és az irodalomban csak a riport szenzációját kereste. Az általános gazdasági és lelki válság, és főképpen a középréteg folyton fokozódó elszegényedése egyre több jelekben mutatkozott meg. Erről a számok beszéltek. Az Iro­dalmi Kör az 1931 -es évet 637 taggal kezdte s 587-tel végezte. Ez az érzékeny veszteség különösen feltűnő, hogy 1926-ban 927 tagja volt a Körnek. 1927-ben 901,1928-ban 892, 1929-ben 820, 1930-ban 711 és 1931 -ben 587. Vagyis 1926-tól számítva az összes vesz­teség 340 fő, az akkori taglétszámnak majdnem egyharmada. Az egyre apadó taglétszám ellenére is, az estélyek nem mulatták a hanyatlás képét. Különösen hangsúlyozást nyert, hogy a könyvnek nem az a feladata, hogy új irányokat törjön, csupán az, hogy a meglévő irányokat ismertesse. Nem rekesztette ki azonban az irodalomból azt a nagy mozgató rugóját sem, amit a politika jelentett. A tisztánlátás és szabadoncselekvés érdekében nem szegődött maradék nélkül a „sérülékeny" népi Írók­hoz, akiknek ideológiájuk elég zavaros volt a soproni közönség előtt. Különösen az 1942­1944-es években. Egyébként ezekben az években a népi írók találkozásaa fiatalsággal igen szűkkörű volt. Hiányoztak a többszázfőnyi egyetemi hallgatók, csak a tanári „buzdításra" megjelent középiskolás diákság volt ott az előadásokon. Erről tanúskodnak dr. Benkő László FIK főtitkár, líceumi tanár cikkei is a Soproni Hírlapban. Az 500-600 főnyi Irodalmi Köri tagok szellemi igényeikel ki akarták elégíteni. Ezt az Irodalmi Kör programja során megkapták. A estek színvonalát — később részletezően — kiváló írók biztosítónak. Négy pengő tagsági díjért négy est. Ingyen a tagoknak, és a tagok családjának, amikor egy népesebb család egy egyszerű mozielőadásért igen könnyen meg­fizetett négy-öt pengőt. Az Irodalmi Kör volt a kulturális olcsóbb. A kör törzslagjai nem hagyták el a zászlót, mert a kultúrálisértékeket nagyra becsülték. A költségvetés kereteit nem kellett lényegesen csökkenteni, a kitűzött program keveset változott. A továbbiakban a kilépő tagok száma elenyészően kevés volt, s azok is a gazdasági ba jok legelső i jcdelméből adódtak. Az Irodalmi Kör szerencsére erélyes taggyű jtési akciói szervezett, amelynek az lett a hatása, hogy a veszteségeket pótolni tudta. Az irodalmi és művészeti kultúra még a „szűk esztendőkben" is vigasztalást és hitet árasztott szét. Sopron életerejét és magas kultúráját jelezte, hogy a Frankenburgi Irodalmi Kör a rossz.gazdasági helyzet ellenére mindig új és újabb tervekkel vette fel a harcot a közönség fásultságával és közönyével szemben. Jól tájékozódott, felelősségtudattal, helyes erkölcsi érzékkel vállalta az irodalompolitikái tevékenységet. A helyes történelmi érték kialakítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom