Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között
sét. A Kör rendes tagjainak léts/áma 842-re emelkedett, ezenkívül 4 alapító (egyszer s mindenkorra 5.000 K) és 17 pártoló (évente 500 K) tag jelentkezett. A Kör 70.000 koronás összeggel dolgozott, a vagyona pedig 65.970 K. November 26-án a győri Kisfaludy Irodalmi Kör vendégszereplése volt Sopronban. December 21-én a Dante-estélyen a közönség soraiban teljes számban jelen volt a soproni olasz misszió tisztikara, melynek két tagja a rendezésben is lovagias előzékenységgel nyújtott segédkezet. Erről Bercez Dezső dr. a Soproni Helikon 1927. évi számában a következőket írja: „A kétévi szörnyű bizonytalanság után ujjongva szállt ég felé a magyar öröm, a magyar lelkesedés, és hálaadó zsolozsmakent zengett a magyarok imádsága: „Megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt". Illyés Gyula — 1978-ban — Sopronról ezt a vallomást tette: „Ez a város a magyarságnak egy igazán katasztrofális, nehéz helyzetében, amikor minden körülmény az ország még további megcsorbítását követelte — kitartott. Kitörölhetetlen nyomot hagyott ezzel a nemzeti tudatban." A Frankenburg Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között (1922-1944) A Tanácsköztársaság leverése után különböző irányzatok, írói mozgalmak és csoportosulások léptek fel, s ez erősen meglátszott az Irodalmi Kör műsorainak tartalmában és szerkezetében is. Valóságos tény, hogy az első világháború után az irodalmi éleiben nagy bajok voltak. Világnézeti és politikai ellentélek kerültek a felszínre, és ezek behálózták a szellemi életet, aláaknázták a kultúrtörekvéseket. Az irodalom nem a stílusok, nem a művészeti meggyőződések alapján tagolódott részekre, kelt versenyre, hanem a napi politika kényes és változékony szeszélyei szerint. Az esztétikai értékelések és kulturális érvényesülések útja nem a művésszé levés fájdalmas állomásain, hanem a {jártklubokon belül vilt keresztül. így a vajúdásból kevés új zseni született, aki az útra tért volna. A Frankenburg Irodalmi Körnek nem volt más sorsa, minthogy magára vállalta a semlegességet, a művészeti „szép" abszolút formájának szolgálatát. Az Irodalmi Körre igen fontos feladatok hárultak. Sopronban ugyanis a zene iránti érzék sokkal fejlettebb volt, mint az irodalom iránti érdeklődés. Bécs sohasem jelentett irodalmi központot, ellenben a zeneművészele egész Európából kiemelkedett. A magyar irodalom művelőinek bőséges alkalmuk volt a munkára. A Kör az irodalomtörténeti tradíciók ébrentartása mellett kötelességének tartotta a/ élő irodalom formájának és slíluskeresésének bemutatását. Mindebben mindig és min denkivel szemben komoly, minden mellékszempontból elvonatkozott objektív és szigorú esztétikai mértéket alkalmazott. Ennek ellenére nem szolgálta a konzervativizmust, viszont nem engedett pódiumra olyanokat, akik esztétikai értéktelenségüket a szokatlanság, a modernizmus csalóka és elkápráztató köntösébe öltöztették. AFrankenburí; irodalmi Kör történetében három korszak volt, amely veszedelmekkel járt együtt. Ezek:
